Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az új csereprogram jobb lesz, mint az Erasmus, amivel kapcsolatban egyébként az Európai Bizottságtól egyelőre még nem érkezett válasz.
"Csütörtök délelőtt a Tempus Közalapítvány kuratóriuma egy új nemzetköziesítési program alapelveit és koncepcióját fogadta el, amely közösen került kidolgozásra a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tempus Közalapítvány, valamint meghatározó magyar egyetemek, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai, valamint a Semmelweis Egyetem közreműködésével" - jelentette be Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Az MTI információi szerint a felsőoktatásért felelős államtitkár az európai uniós tagállamok oktatási minisztereinek tanácskozására érkezett a belga fővárosba. Elmondása szerint a jövőre induló program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosít majd csereprogramban való részvételi lehetőséget, elsősorban a modellváltáson átesett egyetemek tanulói és oktatói részérére.
"A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban"
- írják.
Az államtitkár szerint a programban nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz akár ázsiai, akár észak-amerikai egyetemeken is lehetőség lesz a csereprogramok keretében tanulmányokat folytatni az intézmények által kötött nemzetközi megállapodások alapján. Hankó Balázs azt is hozzátette, hogy mindezek mellett lehetőség lesz kiválósági alapú ösztöndíjakra is, ami több mint 200 diák részére biztosít majd pályázat útján ösztöndíjat arra, hogy a világ legjobb egyetemein folytathassanak tanulmányokat.
Az új programban a külföldi egyetemeken teljesített egyetemi kredit teljes mértékben elismerésre kerül majd, azaz a külföldi résztanulmányok a jövőben nem jelenthetik az egyetemi tanulmányok befejezésének késedelmét, az ösztöndíj összege pedig havi 350-500 ezer forintig terjed majd.
Hankó Balázs a november 23-i határidős Erasmus-üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány közel két hete küldte el legutóbbi javaslatát az Európai Bizottságnak, de válasz egyelőre nem érkezett.
"A bizottságnak tudnia kellene, hogy abban az Erasmus együttműködési szabályrendszerben, amit ők lefektettek, február 23-ig kellett a magyar egyetemeknek pályázni, és kilenc hónap áll rendelkezésre, hogy ezek alapján a szerződések megköttethessenek, melynek határideje így a mai nap, de természetesen dönthet úgy a bizottság, hogy ezt kitolja. Tárgyalunk, bízunk abban, hogy a bizottság elfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket pont az ő észrevételeikre tettünk, az európai uniós források megfelelő védelmét biztosítandó, és nem követik az eddigi taktikát, miszerint mindig újabb és újabb szempontok beemelését kérik, amely csak az időhúzást szolgálta eddig is a bizottság részéről" - mondta.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
