A saját kategóriájában Magyarország legjobbja lett a Semmelweis Egyetem

A klinikai orvostudományok és az élettudományok kategóriában is kiemelkedően szerepel a THE friss rangsorában.

  • Székács Linda

Óriási fölénnyel előzi meg a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education klinikai orvostudományok részrangsorában a többi orvostudományi képzéseket is kínáló magyar egyetemet. A brit egyetemi részrangsorban összesen 1059 egyetem orvostudományi képzéseit listázták a világ minden tájáról. A rangsorba négy magyar intézmény, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem is bekerült.

A magyar intézmények közül a legjobban a Semmelweis Egyetem (SOTE) teljesített, ami a listában a 201-250. helyet szerezte meg. A debreceni, a pécsi és a szegedi intézmények viszonylag nagy "lemaradással" az 501-600. helyen követik.

Hasonlóan nagy fölénnyel előzi meg a többi felsőoktatási intézményt a Semmelweis Egyetem a Life Sciences, vagyis "élettudományok" részrangsorban is, melynek listájában azok az egyetemek szerepelnek, amik többek között a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a biológia, az állatorvostudomány vagy a sporttudomány területen jeleskedtek az elmúlt évben. Világszinten ebben a kategóriában is 1059 intézményt rangsoroltak, közülük hat magyat egyetem.

A Semmelweis Egyetem a 251-300. helyet szerezte meg, az

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a  501-600.
  • a Debreceni Egyetem 601-800.
  • a Pécsi Tudományegyetem 601-800.
  • a Szegedi Tudományegyetem 601-800.
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig a 801-1000. a listában.

A Semmelweis Egyetem egyébként az összes magyar eredmény közül is a legjobb teljesítményeket érte el. Hasonlóan előkelő helyezést csak az ELTE jogi képzése szerzett, ami a jogi részrangsorban egyetlen magyar egyetemként a 201-250. helyet szerezte meg.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.