Így kaphat a családotok emelt összegű családi pótlékot, ha egyetemisták vagytok

Két hónapra visszamenőleg is igényelhetitek. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Az érvényben lévő jogszabály szerint egyetemisták és főiskolások után nem jár családi pótlék, mivel az csak addig kapható,

  • amíg tankötelezettek vagytok, vagy
  • amíg a közoktatásban tanultok,

de akkor is legfeljebb csak annak a tanévnek a végéig, amíg betöltitek a 20. életévetek (sajátos nevelési igényű diák esetén a 23. évet). Egy felsőoktatásban tanuló viszont továbbra is eltartottnak minősül, ráadásul az egyetemisták költségei gyakran magasabbak is, mint a közoktatásban tanulóké, ezért ha vannak kisebb testvéreitek, a szüleitek igényelhetnek utánuk magasabb összegű családi pótlékot.

Ennek az összegét legfeljebb két hónapra visszamenőleg is igényelhetitek, viszont csak szeptember végéig, amihez a hallgatói jogviszonyotok igazolására van szükség, ezért mindenképp kezdjétek el a lehető leghamarabb intézni.

Egy kétgyermekes családnál például, ha a nagyobbik már leérettségizett és egyetemen vagy főiskolán tanul tovább, akkor nem az egy gyerek után járó után járó 12200 forint családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után gyerekenként járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.