Nem kell aggódni az átsorolás miatt, de oda kell figyelni a féléves átlagra és kreditszámra.
Sok helyen még tart a tárgyfelvétel, ezért érdemes pár dologra odafigyelni, ha aggódtok az állami ösztöndíjas helyetek megtartásá miatt.
Bár még csak a félév legelején járunk, mégis már az elejétől kezdve fontos szem előtt tartani, hogy ha állami ösztöndíjas hallgatók vagytok, akkor rossz átlag esetén átkerülhettek önköltséges képzésre. De nem kell pánikolni, nem megy az olyan könnyen.
Tavaly szeptember óta megváltozott az egyetem átsorolási szabálya, így azóta könnyebb lett megtartani az állami ösztöndíjas helyeket. Ez annak köszönhető, hogy a minisztérium helyett maguk az egyetemek dönthetnek arról, hogy milyen átlag alatt sorolják át a hallgatókat önköltséges képzésre.
Az egyetemek az átsorolási döntést minden év július 31-ig, tanévenként egyszer kötelesek megtenni.
Míg az átlagok egyetemenként és karonként változhatnak, addig a megszerzett kreditek számából egységesen ugyanannyit várnak el. Az utolsó két befejezett félév alatt minimum 30 kreditet kell szerezni ahhoz, hogy ne kerüljetek át államiból önköltségesbe.
Az ELTE-n a képzési területenként meghatározott értékek a következők:
A BME közzétett átlagai:
Hasznos tanács a gólyáknak: bár az elején mindig hangoztatják, hogy nem kell sok kreditet felvenni az első félévben, azért érdemes 1-2 "szabvált" mégis kiválasztani. Nehogy olyan helyzetben találjátok magatokat, ahol második félévben 4 vagy több "szabvál" felvétele kell ahhoz hogy elérjétek a 30 kreditet. Szerencsére a legtöbb helyen az első félévek mindig sűrűbbek, mint az utolsók, így valószínüleg ilyen problémátok nem lesz. Azonban a túl sok tárgyra való jelentkezés sem a legjobb megoldás, ha minden félévet túlteljesítetek, akkor a végén túlléphetitek az államilag finanszírozott kereditek maximumát - ami után tárgyanként kell fizetni.
Ha tudni szeretnétek, hány félév alatt kell diplomát szerezni az egyetemen állami támogatásban, akkor arról itt olvashattok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
