Taylor Swift dalszövegeit elemzik egy belga egyetem új kurzusán

Ugyanis azokban sok irodalmi utalás szerepel, így azt jól tudják ugródeszkaként használni. A kurzus végén a diákokat egy olyan beadandó alapján is értékelik, amely dalban is előadható.

  • Tarnay Kristóf

A belga Ghent University új irodalmi kurzust indít, ahol Taylor Swift-dalszövegeket elemeznek. A CNN cikke szerint az órát az az Oxfordban irodalomból diplomázott Elly McCausland adjunktus gondozza, aki blogján régóta foglalkozik azzal, hogy összehasonlítja a popsztár dalszövegeiben feldolgozott témákat, a képhasználatot és a nyelvezetet neves írók és költők – köztük Dickens és Shakespeare – munkásságával (blogjának a neve, a „Swifterature” majdnem átjön, ha „Swiftrodalomnak” fordítjuk).

McCausland a tervek szerint Swift szövegeivel igyekszik az irodalmat közelebb hozni a hallgatókhoz a középkortól a viktoriánus éráig bezárólag. Ugyanis, mint a tananyag leírása kifejti, az énekesnő szövegeiben sok utalás szerepel bevett irodalmi szövegekre. Ezért azt jól tudják egyfajta ugródeszkaként használni, hogy átvegyenek olyan témákat, mint az irodalomban megjelenő feminizmus vagy éppen az antihős fogalma.

A sillabusz szerint ugyanis az előadó népszerűsége részben abból is eredhet, hogy munkássága ennyire intertextuális, vagyis rengeteg utalást tartalmaz más kulturális művekre, ezeket az „irodalmi gyökereiket” akarják mélyebben feltárni a belgiumi egyetemen, arra egyfajta útként tekintve az azt formáló irodalmi szövegekhez.

A cikk szerint az adjunktust régóta izgatja, hogy foglalkozni kéne Swift-szövegek elemzésével, de a végső löketet a tavaly ősszel kijött „Midnights” című albuma adta meg, melyben a „The Great War” az első világháborút használja analógiaként a szívfájdalomra. Mint magyarázta, erről eszébe jutott Sylvia Plath amerikai költő „Daddy” című verse, abban ugyanis a holokausztot használja metaforaként, hogy elmesélje apjával való terhelt kapcsolatát. Aztán a rossz emberi kapcsolatokra használt háborús metaforáktól jutott el más hasonló, párhuzamba állítható képekig, így született meg a kurzus gondolata.

Amelynek végén a diákokat egy négyezer szavas esszé mellett egy olyan beadandó alapján is értékelik, amely dalként is előadható. A cikk hozzáteszi, hogy egyébként az ötlet csak Európában számít újdonságnak, Swifttel költői szemszögből több tengerentúli egyetemen is foglalkoznak már. Ahogyan nem is ő az első énekes, aki felkeltette a tudományos szféra érdeklődését, 2016-ban a texasi egyetem például egy, Beyoncé „Lemonade” albumával foglalkozó irodalmi kurzust is elindított.

(Kiemelt kép: Flickr/Jana Beamer)

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.