ACCA-akkreditációt szerzett ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetem számvitel mesterszakja.
A világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szervezete, az Association of Chartered Certified Accountants, (ACCA) akkreditálta a Budapesti Corvinus Egyetem számvitel mesterszakát. Az itt végzett hallgatók ennek köszönhetően részleges vizsgamentességet kapnak a nemzetközi munkaerőpiac által nagyra értékelt ACCA-képesítés megszerzéséhez, olvasható az egyetem lapunknak elküldött közleményében. Az elnyert, öt évre szóló akkreditáció eredményeként a Corvinus számvitel mesterszakán 2023. január 1. után végzett hallgatók az angol nyelvű ACCA-vizsga négy tárgyából automatikus felmentést kapnak: Vállalkozás és technológia, Vezetői számvitel, Pénzügyi számvitel, Társasági és üzleti jog – részletezik.
A négy tárgyra vonatkozó felmentésen túl az akkreditációval megnyílt a lehetőség további tárgyak elismertetésére is – teszik hozzá. Úgy számolnak, hamarosan újabb két tárgyra vonatkozó egyenértékűséget is elismerhet a nemzetközi szervezet. Az ACCA-képesítés nagy presztízsű angol nyelvű szakmai minősítés, amely a munkaerőpiacon megkönnyíti az előmenetelt. Az 1904-ben alapított ACCA a világ legnagyobb számviteli és pénzügyi szakembereket tömörítő testülete, amely 178 országban van jelen, összesen több mint 241 ezer minősült taggal – amelyhez hároméves szakmai tapasztalatot is igazolni kell –, valamint több mint 542 ezer diákkal.
A Budapesti Corvinus Egyetem a magyar gazdaság- és társadalomtudományi egyetemek közül egyetlenként két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik: a 2022-ben megszerzett amerikai AACSB-minősítéssel a világ üzleti iskoláinak legjobb 6 százalékba kerülhetett be, az AMBA-akkreditációval pedig az MBA-képzés színvonalát ismerték el. A nemzetközi képzésakkreditációk közül az ACCA mellett a Corvinus angol nyelvű Business and Management alapképzési szakja és az Executive MBA programja elnyerte az EFMD európai vezetőképző szervezet képzésakkreditációját, emellett az angol és a magyar nyelvű közgazdálkodás és közpolitika mesterképzési szak az EAPAA-akkreditáció birtokosa, amelyet a közigazgatási programok európai akkreditációs szervezete állít ki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
