Az egyetemi felvételikor nehéz eldönteni, hogy melyik szakra érdemes jelentkezni, illetve, hogy melyik kerüljön az első helyre a listán. Az érdeklődés, várható fizetés és a szak nehézsége mellett érdemes lehet a keresletet is figyelembe venni: hogy mire számíthattok, ha kikerültök a munkaerőpiacra. Ehhez most összegyűjtöttük nektek, hogy a különböző szakokon szerzett diplomával átlagosan mennyi időn belül tudtak elhelyezkedni azok, akik már végeztek.
A koronavírus-járvány teljesen felforgatta a munkaerőpiacot, és a helyzet a jelenlegi gazdasági helyzetben sem egyszerűbb. Az álláskeresőknek egyes területeken kiélezett versenyre kell számítaniuk, ami főleg a kevés tapasztalattal rendelkező pályakezdőknek okozhat nehézségeket.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrisseb felmérésében feltérképezték, hogy átlagosan hány hónapon belül tudtak elhelyezkedni a frissen végzettek a diplomaszerzés után. Ez a felmérés még 2020-ban készült, így azóta valamennyire változhattak az adatok, de még így is jól megmutatják a szakok közötti különbségeket.
Mutatjuk, hogy a legnépszerűbb szakokon mire számíthattok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
