Érettségi felkészülés: mutatjuk a 2023-as emelt matek szóbeli témaköreit

Egészen egyedi helyzetben vagytok, ha matematikából emelt szinten érettségiztek. A középszinten vizsgázóknak ugyanis csak akkor kell szóbeli vizsgát tenniük matekból, ha legalább tizenkét százalékot igen, a ketteshez szükséges huszonöt százalékot viszont nem érik el az írásbeli vizsgán, nektek azonban kötelező szóban is megmutatnotok a felkészültségeteket és a tudásotok. Mutatjuk, mire számíthattok a szóbeli megmérettetésen.

  • Eduline

A szóbeli vizsga során tudnotok kell elmondani a szükséges definíciókat és tételeket, elmagyarázni azok bizonyítását és az eseteleges összefüggéseket, valamint meg kell oldanotok a kihúzott szóbeli tételhez kapcsolódó feladatokat. Bár a feladatokat nem tudjátok előre, a témaköröket csakúgy, mint bármelyik emelt szintű szóbeli érettségi esetében, az Oktatási Hivatal korábban már közzétette. A lista alapján többek között felkészültnek kell lennetek a halmazok, a hatványozás, az inverzfüggvény és a konvex sokszögek témaköréből, de a differenciálszámítás alkalmazásai és a racionális és irracionális számok is a lista részét képezik.

A teljes listát itt tudjátok megnézni:

 

Nagyon fontos kiemelni, hogy ez a tételsor a 2023 tavaszán vizsgázó diákokra vonatkozik, hiszen az Oktatási Hivatal minden évben új listát állít össze az érettségizőknek.

Az írásbeli vizsgákra egyébként idén május 5 és 26 között kerül sor, az emelt szintű szóbelik pedig június 7-14., a középszintűek június 19-30. között lesznek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.