Egészen egyedi helyzetben vagytok, ha matematikából emelt szinten érettségiztek. A középszinten vizsgázóknak ugyanis csak akkor kell szóbeli vizsgát tenniük matekból, ha legalább tizenkét százalékot igen, a ketteshez szükséges huszonöt százalékot viszont nem érik el az írásbeli vizsgán, nektek azonban kötelező szóban is megmutatnotok a felkészültségeteket és a tudásotok. Mutatjuk, mire számíthattok a szóbeli megmérettetésen.
A szóbeli vizsga során tudnotok kell elmondani a szükséges definíciókat és tételeket, elmagyarázni azok bizonyítását és az eseteleges összefüggéseket, valamint meg kell oldanotok a kihúzott szóbeli tételhez kapcsolódó feladatokat. Bár a feladatokat nem tudjátok előre, a témaköröket csakúgy, mint bármelyik emelt szintű szóbeli érettségi esetében, az Oktatási Hivatal korábban már közzétette. A lista alapján többek között felkészültnek kell lennetek a halmazok, a hatványozás, az inverzfüggvény és a konvex sokszögek témaköréből, de a differenciálszámítás alkalmazásai és a racionális és irracionális számok is a lista részét képezik.
A teljes listát itt tudjátok megnézni:
Nagyon fontos kiemelni, hogy ez a tételsor a 2023 tavaszán vizsgázó diákokra vonatkozik, hiszen az Oktatási Hivatal minden évben új listát állít össze az érettségizőknek.
Az írásbeli vizsgákra egyébként idén május 5 és 26 között kerül sor, az emelt szintű szóbelik pedig június 7-14., a középszintűek június 19-30. között lesznek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
