Navracsics: nem akadály, ha a politikusoknak ki kell vonulniuk a modellváltó egyetemek vezetéséből

Részünkről nem akadály, ha az Európai Bizottság azt veti fel, hogy a politikusok ne lehessenek tagjai ezeknek a kuratóriumoknak, akkor szabályozással ezt is meg tudjuk oldani – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Brüsszelben.

  • Eduline

A tárcavezető az Erasmus+ és a Horizon Europe programról tárgyalt Brüsszelben két uniós biztossal, Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős, illetve Johannes Hahn költségvetésért felelős testületi taggal – írja a hvg.hu.

Korábban ugyanis az a döntés született, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt a két programban, többek között azért, mert a kuratóriumokban kormánytagok és más aktív politikusok is ülnek.

Navracsics Tibor most azt mondta, a kormány kész jogszabályváltoztatásra annak érdekében, hogy a kuratóriumokban megszüntessék az összeférhetetlenséget.

Hozzátette: az Európai Bizottság szerint a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül tíznél vannak aggályok, és pontosítani kell a kuratóriumi mandátumok hosszát is.

Az azonban – tette hozzá – még nem világos, hogy problémás-e, ha például egy polgármester szerepet vállal egy egyetemi kuratóriumban, de a miniszteri pozíció egyészen biztosan az.

Megismételte azt is, hogy nem fenyegeti veszély azokat a hallgatókat, oktatókat, kutatókat, akik jelenleg részt vesznek az Erasmus-programban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.