Navracsics: nem akadály, ha a politikusoknak ki kell vonulniuk a modellváltó egyetemek vezetéséből

Részünkről nem akadály, ha az Európai Bizottság azt veti fel, hogy a politikusok ne lehessenek tagjai ezeknek a kuratóriumoknak, akkor szabályozással ezt is meg tudjuk oldani – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Brüsszelben.

  • Eduline

A tárcavezető az Erasmus+ és a Horizon Europe programról tárgyalt Brüsszelben két uniós biztossal, Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős, illetve Johannes Hahn költségvetésért felelős testületi taggal – írja a hvg.hu.

Korábban ugyanis az a döntés született, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt a két programban, többek között azért, mert a kuratóriumokban kormánytagok és más aktív politikusok is ülnek.

Navracsics Tibor most azt mondta, a kormány kész jogszabályváltoztatásra annak érdekében, hogy a kuratóriumokban megszüntessék az összeférhetetlenséget.

Hozzátette: az Európai Bizottság szerint a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül tíznél vannak aggályok, és pontosítani kell a kuratóriumi mandátumok hosszát is.

Az azonban – tette hozzá – még nem világos, hogy problémás-e, ha például egy polgármester szerepet vállal egy egyetemi kuratóriumban, de a miniszteri pozíció egyészen biztosan az.

Megismételte azt is, hogy nem fenyegeti veszély azokat a hallgatókat, oktatókat, kutatókat, akik jelenleg részt vesznek az Erasmus-programban.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.