Ha nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az EU bíróságánál pert fognak indítani az Erasmus-ösztöndíjról szóló határozattal szemben - erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Cikkünk folyamatosan frissül.
„Elfogadhatatlan és tűrhetetlen” – ezt mondta az Európai Bizottság döntéséről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Ahogy arról hétfőn a Népszava beszámolt, az Európai Bizottság még december közepén arról tájékoztatta a kormányt, hogy a huszonegy modellváltó egyetemet kizárják az Erasmus és a Horizont programból, az alapítványi egyetemek kuratóriumaiban ugyanis aktív politikus, sőt miniszterek is ülnek. A bizottság szerint működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.
Gulyás Gergely szerint „mindenhol Nyugat-Európában” aktív politikusok ülnek az egyetemek fenntartó és tanácsadó testületeiben. Azt mondta: amikor Brüsszellel megállapodtak, annak megfelelően módosították az összeférhetetlenségi szabályokat, sőt szerinte a kormány még szigorúbb szabályokra is nyitott lett volna - újságírói kérdésre a miniszter azt válaszolta, "minden további nélkül" elfogadták volna azt is, ha a bizottság azt kéri, hogy aktív politikusok, miniszterek, polgármesterek vagy akár államtitkárok ne legyenek az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban -, de ilyen kérés nem érkezett.
A hvg.hu ugyanakkor szerdán azt írta, a bizottság már a jogállamisági eljárás megindításáról szóló első hivatalos értesítésében kifogásolta, hogy a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjai mentességet kapnak az összeférhetetlenségi követelmények alól.
„Nem változott az álláspontunk” – így válaszolt arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e a kormány az Erasmus-megállapodásért cserébe visszahívni az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból a fideszes politikusokat. „Olyan összeférhetetlenségi szabályokat tudunk elfogadni, amelyek alapján kormánytagok nem maradhatnak a kuratóriumokban (…) Erre már októberben-novemberben is hajlandó lett volna a kormány” – mondta.
Ha nem lesz megállapodás, kifizetik az ösztöndíjakat
A tárcavezető bejelentette azt is, hogy az idei ösztöndíjakat nem érinti az Európai Bizottság döntése, ha azonban nem lenne megállapodás, akkor 2024-ben kifizetik az Erasmus-ösztöndíjak költségét. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, az Európai Unió bíróságánál pert fognak indítani a határozattal szemben.
Gulyás Gergely a modellváltó egyetemekről is beszélt - azt mondta, az érintett intézmények tudományos publikációinak száma egy év alatt 18 százalékkal emelkedett, a magyar felsőoktatási intézmények pedig a nemzetközi rangsorokban is előreléptek (arról, hogy hol állnak a magyar egyetemek a listákon, itt olvashattok részletes elemzést).
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
