Az afganisztáni magánegyetemek negyedét bezárhatják a nőket sújtó tanulási tilalom miatt - jelentette be az intézmények szövetségének szóvivője Kabulban.
Mohammad Karim Nasziri szerint 35 felsőoktatási intézmény érintett, mivel a férfi hallgatók egy része nem jár be a tanórákra és a vizsgákra nő társaik iránti szolidaritásból és tiltakozásul. A pénzügyi veszteségek miatt a magánegyetemek tulajdonosai arról tájékoztatták Maulvi Abdul Kabir vezető tálib tisztségviselőt és a magánegyetemek szövetségét, hogy nincs más választásuk, mint bezárni intézményeiket, és külföldre vinni pénzügyi befektetéseiket, ha nem vonják vissza az afgán nők felsőoktatási tilalmát - mondta a szóvivő.
Nasziri nem adott bővebb tájékoztatást a bezárások ütemezéséről. A legtöbb afgán egyetemen jelenleg téli szünet van. A felsőoktatási minisztérium egyelőre nem válaszolt az AP amerikai hírügynökség megkeresésére. Afganisztánban 140 magánegyetem működik 24 tartományban mintegy 200 ezer hallgatóval, közülük mintegy 60-70 ezer a nő. Az egyetemeken körülbelül 25 ezer ember dolgozik.
Afganisztán tálib vezetése múlt héten azonnali hatállyal megtiltotta az afgán nőknek, hogy egyetemre járjanak, tovább korlátozva szabadságjogaikat. A lépés nemzetközi bírálatokat váltott ki és felzúdulást keltett a közép-ázsiai országban. A tálib kormány felsőoktatási minisztere szerint erre azért volt szükség, mert "meg kell akadályozni a férfiak és nők keveredését az egyetemeken".
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
