Legutóbb az 1970-es években volt ilyen rossz a helyzet; akkor sportcsarnokokban szállásolták el a hajléktalan egyetemistákat.
Egyre rosszabb a brit egyetemisták lakhatási helyzete, sokan a barátaiknál vagy az autójukban húzzák meg magukat éjszakára - számolt be róla a The Guardian.
A StuRents nevű szállásportál adatai szerint az Egyesült Királyság 19 települését, azaz körülbelül 207 ezer diákot érint "ágyhiány", köztük az olyan népszerű egyetemvárosokat is, mint Bristol, ahol 25, és Birmingham, ahol 10 százalékkal kevesebb szállás áll a diákok rendelkezésére, mint ahányan a helyi egyetemen tanulnak.
Martin Blakey, az Unipol hallgatói szakszervezet vezetője szerint a szálláshiánynak több oka is van. Az egyik, hogy a koronavírus-járványt követően rengeteg külföldi hallgató tért vissza az országba, a másik pedig, hogy miközben egyre több diák kerül be a brit felsőoktatásba, az egyetemek jóval kevesebb magánszolgáltatóval kötnek szerződést az úgynevezett "diáklakások" bérléséhez, mivel a bérbeadók többsége elhagyta a piacot.
Diáklakások nélkül azok, aki nem kaptak kollégiumi férőhelyet, kénytelen máshogy megoldani a lakhatási problémát, így a legtöbben a barátaik és a családtagjaik között vándorolva próbálják kihúzni a tanévet, vagy a környékbeli településeken, szállodákban vagy Airbnb-ben keresnek maguknak átmeneti szállást. Az árak emelkedése miatt gyakran ablak nélküli vagy más, "rossz minőségű" lakásban .
A lap értesülései szerint az egyetemek tisztában vannak a problémával, és a hallgatókkal együttműködve igyekeznek megoldást találni rájuk. Ugyanakkor az egyik glasgow-i felsőoktatási intézmény hallgatói hiába kérték az intézményt, hogy a lakhatási nehézségek miatt ne toborozzanak még több diákot a következő félévre, figyelmen kívül hagyták a kérésüket. Annak ellenére, hogy egy - 3000 diák részvételével készült - kutatás már 2022 októberében is azt mutatta, hogy tízből egy egyetemista hajléktalan. Ez az arány a 2023-as keresztféléves és általános felvételi eljárás miatt tovább romolhat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
