Hamarosan itt az őszi félév vége, jön a vizsgaidőszak és mindenki összeszámolhatja, milyen féléves átlaggal zárja az elmúlt pár hónapot. Az ösztöndíjak szempontjából biztosan fontos a minél jobb eredmény - mutatjuk, mit kell tudni a tanulmányi ösztöndíjról.
Gólyaként tanulmányi ösztöndíjat, csak az egyetem második félévében kaphattok először, hiszen az első féléves eredményeitek után lesz csak féléves átlagotok, ami alapján dönthet az egyetem a juttatásról.
Fontos, hogy ilyen támogatást akkor kaphattok, ha állami ösztöndíjas formában tanultok, ha önköltséges képzésen tanultok, egyéb támogatások után kell néznetek.
A kormány legutóbb 2019-ben – tíz év után – nyúlt hozzá az egyetemi ösztöndíjak alapját adó hallgatói normatívához. Akkor a korábbi 119 ezer forintos összeg két lépcsőben emelkedett, először 128 520 forintra, majd 166 600 forintra – azóta is ennyit kapnak az egyetemek és főiskolák. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a minimum támogatás 8330 forint.
Azt, hogy pontosan mi alapján döntik el az egyetemek, kaphattok-e ösztöndíjat, az egyetemi szerződésetekben és az általános egyetemi szabályzatban találjátok meg - például súlyozott tanulmányi átlag kell, vagy sima tanulmányi átlag. Ha valamiben nem vagytok biztosak, a részletes szabályokról érdemes a saját egyetemeteken érdeklődni, mivel intézményenként eltérő, hogy milyen tanulmányi átlaghoz kötik az ösztöndíjat. Illetve azt is érdemes megnézni, pontosan hogyan súlyozzák az adott féléves átlagot, ugyanis ennek számítása sem mindenhol egyezik.
Az egyetemi támogatásokról itt írtunk bővebben.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
