A Károli Gáspár Református Egyetemen is spórolnak, több épületet lezárnak néhány hétre

A Károli Gáspár Református Egyetemen is döntést hoztak arról, milyen energiatakarékossági szabályokat kell betartani a következő hónapokban.

  • Eduline

A fűtési szezon október 15-től április 15-ig fog tartani az egyetemen, de a tantermekben és kollégiumokban maximum 20 fok lehet. Az egyetem üzemeltetésében lévő épületeket december 17. és január 16. között bezárják, kivéve a kollégiumokat, a rektori hivatalt és a gazdasági főigazgatóságot – derül ki a rektori utasításból.

Ahogy számos más felsőoktatási intézményben, úgy a Károlin is tilos lesz hősugárzók vagy olajradiátoro használata és az olyan elektronikai eszközök töltése, amelyek nem szükségesek a munkavégzéshez. A nem használt nyomtatókat és fénymásolókat is ki kell kapcsolni - áll a friss utasításban.

Azt kérik a dolgozóktól és a hallgatóktól, hogy ahol elég természetes fény van a teremben, ott ne kapcsolják fel a villanyt, a nem használt helyiségekben és folyosókon is le kell kapcsolni a világítást. Szellőztetéskor figyelni kell arra, hogy ne hűljenek le túlságosan a termek.

Már a tavaszi-nyári időszakra is kitér az utasítás: a klímák csak május 1. és szeptember 31. között működhetnek, de a termeket nem lehet 26 fok alá hűteni. A Károli célja, hogy a tavalyi évhez képest 25 százalékkal csökkentsék a földgáz- és a távhő-, illetve 10 százalékkal az áramfogyasztásukat - emelik ki.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.