Jövő szeptemberben a Harvardon folytathatja a tanulást a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium egyik végzőse.
Erről a gimnázium posztolt vasárnap a Facebookon. Azt írják, a 12. évfolyamos diákot, Kovács Ferencet felvették a világ egyik legjobb egyetemére, a Harvardra, ráadásul már a hivatalos jelentkezési határidő előtt megkapta az intézmény értesítését.
„Fercsi a tavalyi tanévet Virginia államban töltötte, ahol ösztöndíjasként tanult, és a tanulás mellett hihetetlen atlétikai sikereket ért el. Megdöntötte a középiskola összes köztávfutó-rekordját 800-5000m között, Virginia állam legjobb mezei futója és középtávfutója címet szerezte meg. 2 héttel a hazaérkezése után új országos U20-as csúcsot futott egy felnőtt versenyen 1500 méteren” – olvasható a posztban, amelyben azt is kiemelik, hogy a végzős diák a napokban emelt szintű érettségit írt, és már készül az év végi érettségi vizsgákra.
A világ legjobb egyetemein tanuló magyarokról ebben a cikkben (is) írtunk:
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
