A Budapesti Corvinus Egyetem több hétre bezár decemberben és januárban, a hallgatók a karácsony előtti napokban, majd január 16-tól vizsgázhatnak.
Az őszi félév szorgalmi időszaka és az őszi szünet változatlan hosszúságú lesz, a félév december 18-án ér véget.
Energiatakarossági szempontok miatt azonban a vizsgaidőszakot és a záróvizsga-időszakot átszervezték:
Az egyetemen eredetileg úgy tervezték, hogy 2022. december 23-a és 2023. január 2-a között lesznek zárva az oktatási épületek, ám a mostani döntés alapján december végétől egészen január 15-ig tart majd a szünet.
A változások a tavaszi félév elejét is érintik. Elmarad a projekthét, a szorgalmi időszak tizenhárom hétig, 2023. február 20-tól 2023. május 26-ig tart majd, a tavaszi szünet pedig április 3-a és 6-a között lesz.
Nem a Corvinus az első
Kedden jelentette be a Pécsi Tudományegyetem, hogy idén nem tartanak őszi szünetet takarékossági okokból, és az ELTE hallgatóinak is elmarad az őszi pihenő, erről még a félév elején döntött az intézmény.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
