Három hétre bezár a Budapesti Corvinus Egyetem, átszervezték a vizsgaidőszakot is

A Budapesti Corvinus Egyetem több hétre bezár decemberben és januárban, a hallgatók a karácsony előtti napokban, majd január 16-tól vizsgázhatnak.

  • Csik Veronika

Az őszi félév szorgalmi időszaka és az őszi szünet változatlan hosszúságú lesz, a félév december 18-án ér véget.

Energiatakarossági szempontok miatt azonban a vizsgaidőszakot és a záróvizsga-időszakot átszervezték:

  • vizsgázni december 19-23. között, illetve január 16. és február 5. között lehet majd,
  • a záróvizsga-időszak pedig január 30-tól február 5-ig tart majd. Ez utóbbi egyébként kéthetes szokott lenni, vagyis felére rövidítették le.

Az egyetemen eredetileg úgy tervezték, hogy 2022. december 23-a és 2023. január 2-a között lesznek zárva az oktatási épületek, ám a mostani döntés alapján december végétől egészen január 15-ig tart majd a szünet.

A változások a tavaszi félév elejét is érintik. Elmarad a projekthét, a szorgalmi időszak tizenhárom hétig, 2023. február 20-tól 2023. május 26-ig tart majd, a tavaszi szünet pedig április 3-a és 6-a között lesz.

Nem a Corvinus az első

Kedden jelentette be a Pécsi Tudományegyetem, hogy idén nem tartanak őszi szünetet takarékossági okokból, és az ELTE hallgatóinak is elmarad az őszi pihenő, erről még a félév elején döntött az intézmény.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.