Három hétre bezár a Budapesti Corvinus Egyetem, átszervezték a vizsgaidőszakot is

A Budapesti Corvinus Egyetem több hétre bezár decemberben és januárban, a hallgatók a karácsony előtti napokban, majd január 16-tól vizsgázhatnak.

  • Csik Veronika

Az őszi félév szorgalmi időszaka és az őszi szünet változatlan hosszúságú lesz, a félév december 18-án ér véget.

Energiatakarossági szempontok miatt azonban a vizsgaidőszakot és a záróvizsga-időszakot átszervezték:

  • vizsgázni december 19-23. között, illetve január 16. és február 5. között lehet majd,
  • a záróvizsga-időszak pedig január 30-tól február 5-ig tart majd. Ez utóbbi egyébként kéthetes szokott lenni, vagyis felére rövidítették le.

Az egyetemen eredetileg úgy tervezték, hogy 2022. december 23-a és 2023. január 2-a között lesznek zárva az oktatási épületek, ám a mostani döntés alapján december végétől egészen január 15-ig tart majd a szünet.

A változások a tavaszi félév elejét is érintik. Elmarad a projekthét, a szorgalmi időszak tizenhárom hétig, 2023. február 20-tól 2023. május 26-ig tart majd, a tavaszi szünet pedig április 3-a és 6-a között lesz.

Nem a Corvinus az első

Kedden jelentette be a Pécsi Tudományegyetem, hogy idén nem tartanak őszi szünetet takarékossági okokból, és az ELTE hallgatóinak is elmarad az őszi pihenő, erről még a félév elején döntött az intézmény.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.