18 fok túl kevés, valószínűleg 20-22 fok lesz idén télen az egyetemi-főiskolai kollégiumokban

A rezsiemelés ellenére sem tervezik az egyetemi-főiskolai kollégiumok fenntartói, hogy mindössze 18 fokra fűtik fel a szobákat.

  • Eduline

A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének elnöke, Hegedűs Imre a VG-nek azt mondta, a legtöbb kollégiumban 20-22 fok körüli hőmérsékletet terveznek.

Persze az energiaárak emelkedése érzékenyen érinti a kollégiumokat, hiszen nem tartoznak a rezsicsökkentés hatálya alá – de mindegy, táv- vagy gázfűtéses egy intézmény, ahogy az sem, egybeépült-e az egyetem és a kollégium. Hosszabb távon a megújuló energiaforrások használata lenne a legjobb döntés, a kollégiumokban is sok olyan felülettel lehet számolni, ahová elhelyezhetők például napelemek.

Elképzelhető, hogy egyes kollégiumokban lesz évközi díjemelés, de ez attól is függ, hogyan dönt a helyi hallgatói képviselet és az egyetem vezetése. A kormányrendelet szerint minden évben május 31-ig kell elfogadni a következő tanév kollégiumi díjat, vagyis a mostani díjakat már tavasszal meghatározták – de vis maior helyzetek előfordulhatnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.