Nobel-díjas kutató tart előadást a BME-n

A grafénkutatási eredményeiért Nobel-díjjal elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, a Manchesteri Egyetem professzora tart előadást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

  • Eduline/MTI

A kutató szeptember 5-én, az Alkalmazott Matematikai Napok részeként megszervezett konferencia nyitóelőadását tartja majd.

Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov 1974-ben született. 1997-ben diplomázott Moszkvában, PhD-értekezését Hollandiában, Nijmengenben védte meg a Radboud Egyetemen, és 2001 óta a Manchesteri Egyetemen kutat. Itt jutottak el Andre Geimmel közösen a grafén előállítási módjának felfedezésére, amit 2010-ben Nobel-díjjal ismertek el.

Mi az a grafén? A Wikipediát idézzük:

Egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, melyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak. A grafén keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető a réznél, és rugalmasabb a guminál, bár e jellemzőit a gyakorlatban néha nehéz kihasználni. A kutatók évek óta dolgoznak azon, hogy leváltsák a lítiumion akkumulátorokat. Az egyik kihívó a grafén, amivel egy okostelefon töltése másodpercekbe, egy elektromos autóé pedig csupán percekbe telne.

Kutatásait a Nobel-díj mellett számos más kitüntetéssel ismerte el a nemzetközi tudományos közösség. Több kiemelkedő tudományos társaság (Royal Society, US National Academy of Sciences) tagja.

A szeptember 5-6-i konferencián – amelyet Domokos Gábor műegyetemi professzor 60. születésnapja alkalmából rendeznek meg – többek között a Berkeley, az Oxford, az Edinburgh-i Egyetem, az ETH Zürich, a Berni Egyetem, a Torontói Egyetem, a Bristoli Egyetem és a Cornell Egyetem világhírű matematikus, fizikus, kémikus, mérnök, geológus és pszichológus professzorai tartanak előadást - közölte a BME, hozzátéve: a konferencia ingyenes, de regisztrálni kell.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.