24 000 ukrán hallgató szakította félbe egyetemi tanulmányait a háború kirobbanása óta – számolt be az ukrán oktatási tárca.
A februárban kitört háború negatív hatással van az ukrán egyetemisták tanulmányaira is. A legtöbb egyetem távoktatást is biztosított, így a külföldre menekülteknek is volt lehetőségük becsatlakozni az órákra, mégis 24 000-en kényszerültek abbahagyni a tanulást -írja a KISZÓ egy ukrán felmérés alapján.
Ennek több oka is van: a gyenge internetkapcsolat, a biztonsági körülmények romlása vagy a szükséges technikai eszközök hiánya.
De a hallgatók csaknem harmada azért nem tudta folytatni a képzését, mert el kellett kezdenie dolgozni, így pedig már nem maradt elég ideje a tanulásra. A kutatásban részt vevő egyetemek közül sokan a hallgatók pszichés állapotának romlását is megemlítették az okok között.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
