Különleges alapszakot indít 2023 szeptemberétől a Corvinus

2023 őszén elindítja az angol nyelvű filozófia, politika, gazdaság szakot a Budapesti Corvinus Egyetem. A képzés itthon még ismeretlen, de a nyugat-európai és az amerikai felsőoktatásban kifejezetten népszerű.

  • Eduline/MTI

Takáts Előd, a Corvinus rektora egy keddi eseményen azt mondta, több mint tíz szakot újítottak meg, 2023 őszén pedig elindítják az egész régióban egyedülállónak számító, angol nyelvű filozófia, politika, gazdaság, illetve üzleti adattudomány alapképzéseket, valamint a politikai gazdaságtan mesterszakot.

A filozófia, politika, gazdaság szakot a világon először az oxfordi egyetem indította, még az 1920-as években, azóta pedig számos nyugat-európai és amerikai egyetem - köztük az Ivy League-hez tartozó intézmények is - felvették képzési kínálatukba.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.