Különdíjat nyertek egy nemzetközi verseny döntőjében a Corvinus hallgatói

Corvinusosok nyerték meg a PRMIA Risk Management Challenge nemzetközi esettanulmány-verseny globális döntőjének egyik különdíját.

  • Eduline

Az angol nyelvű versenyen a corvinusos csapat – amelynek tagja volt Tóbiás Patrícia Ivett, Simon Zalán Máté, Szabadfalvi Dániel és Sztáray Bence – az éghajlatváltozás jelzáloghitelekre gyakorolt hatásának és az abból adódó banki kockázatoknak a témakörét dolgozta fel.

A versenyen világszerte 219 versenyző, 56 csapat vett részt, közülük a legjobb 12 csapat mérhette össze tudását a globális döntőben. Érkeztek hallgatók az Egyesült Államokból, Kanadából, Hongkongból, Franciaországból is.

Ebben a fordulóban a kibővített megoldásukat ismertették, emellett a verseny főtámogatója, a MathWorks által kitűzött feladat értelmében egy ingatlanportfólió kockázatait kellett vizsgálniuk. A corvinusos csapat megkapta a „Best Interactive Dashboard” különdíjat - olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem oldalán.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.