A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményben kifogásolta a Budapesti Corvinus Egyetemen nemrég megszavazott átalakítások mikéntjét.
Az egyetem vezetése a nyári szünetig hátralévő rövid időszakban akarja megvalósítani (a karok 2019 őszén történt megszüntetése után) az egyetem akadémiai, intézeti szervezetének teljes átstrukturálását - írja az FDSZ friss közleményében. Ahogy nemrég megírtuk, a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa rábólintott az egyetem belső szerkezetének teljes átalakítására. A tervek szerint gyakorlatilag darabjaira szednék, majd újra összeraknák az egyetem intézeteit, amelyeknek vezetői pályázatait egyébként már ki is írták.
A "lerohanásszerű végrehajtás" mellett szerintük elfogadhatatlan az is, hogy az átalakítás előkészítése az érintett oktatói-kutatói közösségek bevonása nélkül történt, nem előzték meg nyilvános fórumok, szakmai viták sem. Továbbá egy pusztán vázlatos (14 diából álló) tervezet alapján zajlik.
Kiemelik azt is, hogy a jelenlegi törvények szerint az egyetemi autonómiának az akadémiai szabadság feltételeinek biztosítására szolgáló összetevői - így a szervezetalakítás - felett a fenntartó alapítvány rendelkezik. Így meghatározó szerepet játszik az alapítványi modell.
Az FDSZ elítéli a Corvinus átszervezésének módját. Szolidaritását fejezi ki az egyetem polgáraival - emelik ki, hozzátéve, hogy felhívják a felsőoktatás döntéshozóit, felelős előkészítést követően, az érintettek bevonásával járjanak el a változtatások során, és ismételten figyelmeztetnek az alapítványi modellben az egyetemi autonómiát fenyegető veszélyekre.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
