A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) hetek óta tart a vizsgálat a Schadl-ügyben nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján.
Ahogy korábban már írtunk róla, Schadl Györgyöt, a Magyar Végrehajtói Kar elnökét többen kérhették arra, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, erre egyetemi kapcsolatai miatt lehetősége lehetett.
Az ügyben a szegedi és a pécsi egyetem, valamint a Pázmány is vizsgálatot indított. A szegedi egyetem egy nap alatt le is zárta az eljárást, a PPKE pedig egy hét elteltével közölte, „vizsgáztatással kapcsolatos szabályszegés nem történt”, Pécsett azonban azóta is tart a vizsgálat.
A vizsgák ügyében a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon folyik a nyomozás, közokirat-hamisítás gyanújával. A Népszava információt kért a nyomozásról, ám a főkapitányság egyelőre korainak tartja a nyilatkozatot.
Az egyetem rektora, Miseta Attila korábban azt mondta, „egy ad hoc bizottság vizsgálja, a jogi karon hány hallgató számára és Schadl hány esetben intézett olyan vizsgát, amit a jelentkező tudás, sőt néha megjelenés nélkül abszolvált”. Azt is vizsgálják, hogy a kar hány tanára lehet érintett az ügyben. Az ügyben azóta nem tájékoztatták a nyilvánosságot, de a Népszava szerint annyi kiszivárgott, hogy sok oktatót meghallgattak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
