Kamatmentes marad a Diákhitel 2

A Diákhitel 2 és a Diákhitel Plusz is kamatmentes marad 2022 első fél évében, a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata pedig továbbra is 1,99 százalék lesz – mondta Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.

  • Eduline/MTI

Egy hétfői kormányrendeletről azt mondta, a szakképzési és felnőttképzési hitel helyét a „Képzési hitel 2” nevű kölcsön veszi át. Ez egy kamatmentes, kötött szakképzési és felnőttképzési hitelkonstrukció, amely 500 ezer forintig, a képzési díj erejéig igényelhető – mondta Magyar Péter.

A hitelt csak azok vehetik fel, akik a képzési díj 20 százalékát befizetik, bizonyos képzések pedig kikerültek az igénylés köréből, illetve csak azok élhetnek a lehetőséggel, akik például egyéves folyamatos jogviszonnyal rendelkeznek.

A kötött felhasználású termékre nagyobb volt az igény - magyarázta, és arra is kitért, hogy a szabad felhasználású terméknél (ez a jövőben nem érhető el) voltak visszaélések, nem is az igénylők, hanem bizonyos felnőttképzési intézetek részéről. Vizsgálatok is indultak az ügyben.

Az újra elérhető, szabad felhasználású Diákhitel Pluszt majdnem 10 ezren vették fel, de rekordot döntött a szabad felhasználású Diákhitel 1-et kérvényezők száma is, amelynek maximális havi összege 150 ezer forint. Minden harmadik önköltséges hallgató felvette a kamatmentes Diákhitel 2-t is.

Magyar Péter hozzátette: a második gyerek megszületése után továbbra elengedik az édesanya diákhitel-tartozásának a felét, a harmadik után az egészet. Az elmúlt három évben majdnem 4000 édesanya 7 milliárd forintos diákhitel-tartozását engedték el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.