Megfelelő munkakörülményeket, méltó bérezést és „a kizsákmányoltság megszüntetését” követeli a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), amely támogatja a pedagógusok január 31-i sztrájkját.
„Egyetértünk a szakmai, az érdekvédelmi és szülői szervezetek helyzetértékelésével, támogatjuk a pedagógus szakszervezetek követeléseit” – írja közleményében az FDSZ.
A szakszervezet – teszik hozzá – támogatja a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkbizottságának követeléseit, „elvárjuk, hogy a kormány az oktatás súlyának és helyzete súlyosságának megfelelő felelősséggel és konstruktivitással vegyen részt a tárgyalásokon”.
A két pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága múlt szerdán jelentette be, hogy január 31-re figyelmeztető sztrájkot szerveznek, ha pedig arra sem reagál érdemben a kormány, március 16-án újabb munkabeszüntetést tartanak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
