A záróvizsgák kivételével minden írásbeli és szóbeli vizsgát online tartanak meg - a koronavírus-járvány terjedése miatt így döntöttek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karának vezetői.
Az ELTE szenátusa november 15-én jóváhagyta az egyetem járványügyi testületének javaslatát, amely a dékánoknak megadja a felhatalmazást arra, hogy a járványhelyzet miatt eltérjenek a hagyományos oktatási rendtől.
Az egyetem szeptember eleje óta hetente arra kéri a dolgozókat és a diákokat, hogy adjanak információt arról, vannak-e Covidra utaló tüneteik, van-e pozitív teszteredményük, beoltatták-e már magukat. Az ELTE-s hallgatóknak küldött tájékoztatás szerint az önkéntes, anonim felmérések a járvány folyamatos, erősödő terjedését mutatják a hallgatók körében, ami a közelgő vizsgaidőszakban azzal járhat, hogy sokan nem - vagy csak a járványügyi szabályok megsértésével - tudnának vizsgázni.
Emiatt a 2021/2022-es tanév őszi vizsgaidőszakában - a záróvizsgákat leszámítva - kizárólag online vizsgákat hirdetnek meg az egyetem Állam- és Jogtudományi Karán – tudták meg a hallgatók múlt héten. A döntés az órákat egyelőre nem érinti, az Eduline-hoz eljutott dékáni levél leszögezi, hogy az előadásokat és a szemináriumokat a szeptemberben meghatározott rend szerint tartják meg.
Változtattak a hiányzásokra vonatkozó szabályokon
Az ELTE nemrég a tanulmányi és vizsgaszabályokon is változtatott, hogy a hallgatók akkor is teljesíteni tudják a tantárgyakat, ha karanténba kerülnek vagy megbetegednek.
Az egyik fontos változás, hogy a dékán engedélyt adhat arra, hogy egyes kurzusokat online tartsanak meg - ezzel a lehetőséggel egyébként az ELTE Filmtudomány Tanszéke élt is, múlt héten a Facebookon azt közölték a hallgatókkal, hogy a járványhelyzet miatt november 22-től a szorgalmi időszak végéig az összes előadást online tartják meg.
A másik változás, hogy ha egy hallgató a gyakorlati órák több mint negyedéről hiányzik, az oktatótól plusz feladatokat kap, így teljesítheti a tantárgyat. Az „élő” online kurzusokon azonban kötelező a részvétel – hiszen ezekhez a hallgatók otthonról kapcsolódnak –, ezért ott a hiányzásra vonatkozó szabályok nem változtak.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
