A járvány miatt döntöttek: csak online vizsgázhatnak majd az ELTE egyik karának hallgatói

A záróvizsgák kivételével minden írásbeli és szóbeli vizsgát online tartanak meg - a koronavírus-járvány terjedése miatt így döntöttek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karának vezetői.

  • Csik Veronika

Az ELTE szenátusa november 15-én jóváhagyta az egyetem járványügyi testületének javaslatát, amely a dékánoknak megadja a felhatalmazást arra, hogy a járványhelyzet miatt eltérjenek a hagyományos oktatási rendtől.

Az egyetem szeptember eleje óta hetente arra kéri a dolgozókat és a diákokat, hogy adjanak információt arról, vannak-e Covidra utaló tüneteik, van-e pozitív teszteredményük, beoltatták-e már magukat. Az ELTE-s hallgatóknak küldött tájékoztatás szerint az önkéntes, anonim felmérések a járvány folyamatos, erősödő terjedését mutatják a hallgatók körében, ami a közelgő vizsgaidőszakban azzal járhat, hogy sokan nem - vagy csak a járványügyi szabályok megsértésével - tudnának vizsgázni. 

Emiatt a 2021/2022-es tanév őszi vizsgaidőszakában - a záróvizsgákat leszámítva - kizárólag online vizsgákat hirdetnek meg az egyetem Állam- és Jogtudományi Karán – tudták meg a hallgatók múlt héten. A döntés az órákat egyelőre nem érinti, az Eduline-hoz eljutott dékáni levél leszögezi, hogy az előadásokat és a szemináriumokat a szeptemberben meghatározott rend szerint tartják meg.

Változtattak a hiányzásokra vonatkozó szabályokon

Az ELTE nemrég a tanulmányi és vizsgaszabályokon is változtatott, hogy a hallgatók akkor is teljesíteni tudják a tantárgyakat, ha karanténba kerülnek vagy megbetegednek.

Az egyik fontos változás, hogy a dékán engedélyt adhat arra, hogy egyes kurzusokat online tartsanak meg - ezzel a lehetőséggel egyébként az ELTE Filmtudomány Tanszéke élt is, múlt héten a Facebookon azt közölték a hallgatókkal, hogy a járványhelyzet miatt november 22-től a szorgalmi időszak végéig az összes előadást online tartják meg.

A másik változás, hogy ha egy hallgató a gyakorlati órák több mint negyedéről hiányzik, az oktatótól plusz feladatokat kap, így teljesítheti a tantárgyat. Az „élő” online kurzusokon azonban kötelező a részvétel – hiszen ezekhez a hallgatók otthonról kapcsolódnak –, ezért ott a hiányzásra vonatkozó szabályok nem változtak.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.