A pécsi egyetem is kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást

A Pécsi Tudományegyetem oktatóinak és dolgozóinak is kötelező az oltás, ha nemet mondanak a vakcinára, fizetés nélküli szabadságra küldik őket – közölte az egyetem az Eduline-nal.

  • Szabó Fruzsina

Erről hétfőn döntött az egyetem operatív stábja, az erről szóló rektori-kancellári utasítás november 22-én lép életbe.

„Természetesen kivételt képez ez alól, ha valaki orvosi igazolás alapján nem kaphat oltást. Aki meggyőződésből vagy egyéb, nem orvosi okból kifolyólag nem kíván élni az oltás lehetőségével, azt a munkavállalót kötelezően fizetés nélküli szabadságra küldi majd a munkáltató. Amennyiben utóbb mégis felveszi az oltást az illető, és ezt igazolja, természetesen újra munkába állhat” – írják a közleményben.

A pécsi egyetemen hetek óta kötelező a maszkviselés, november elejétől szigorítottak a szabályokon, a hallgatóknak az órákon is maszkot kell viselniük.

Korábban a Szegedi Tudományegyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem döntött arról, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást. Erről saját hatáskörben dönthetnek, hiszen fenntartójuk már nem az állam.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.