Levelet küldött a hallgatóknak a BGE, hétfőtől náluk is kötelező a maszk

A Budapesti Gazdasági Egyetem is úgy döntött, hogy hétfőtől szigorítanak a járványügyi szabályokon.

  • Eduline

„A koronavírus-járvány negyedik hullámának fokozódása következtében további óvintézkedéseket vezetünk be egyetemünkön hallgatóink és munkatársaink biztonságának érdekében” – áll abban a körlevélben, amelyet a BGE küldött ki péntek délután a hallgatóknak. 

A levélből kiderül, hogy hétfőtől a zárt terekben – tantermekben, irodákban, folyosókon, közösségi és ügyfélfogadási helyiségekben –, a kollégiumok közösségi területein kötelező maszkot viselni. „Ez a szabály vonatkozik a BGE épületeiben szervezett rendezvényeken részt vevő kollégákra, külsős meghívottakra, szervezőkre is” – teszik hozzá.

A maszkot az órát tartó oktatók levehetik, és a dolgozóknak saját irodájukban sem kell eltakarniuk az orrukat és a szájukat, „amennyiben a jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt”. A kollégiumi szobákban és az egyetemi büfékben az étkezés időtartama alatt sem kell maszkot viselni.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.