A héten indul az őszi szünet az általános és középiskolákban, de nem csak a diákok, hanem az egyetemi hallgatók is pihenhetnek egy kicsit. Bár nem minden egyetemista számolhat az őszi szünettel, mutatjuk, mikor lesz a pihenő az egyetemeken.
Az iskolákban az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. október 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap. 2021. november 2. (kedd). Vagyis összesen 10 napot pihenhettek majd - igaz, ebben két hétvége és az október és november 1., ami egy ünnepnap, is benne van.
Mikor lesz szünet az egyetemeken?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen október 25. és 30. között, hétfőtől szombatig tart majd az őszi szünet. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nem lesz őszi pihenő, viszont 2021. november 1. (hétfő) Mindenszentek, így aznap a BME-n sem lesz tanítás. A Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig ebben az időszakban - 2021. október 25–30. - lesz az első zárthelyi hét.
A Pannon Egyetemen október 29. és november 2. között lesz az őszi szünet, míg a Semmelweis Egyetemen és a Soproni Egyetemen a fenti intézményekhez hasonlóan október 25. és 29. közé esik az őszi szünet. A Budapesti Corvinus Egyetemen november 2. és november 5. között lesz az őszi szünet.
Az Óbudai Egyetemen más forgatókönyvvel készülnek, itt rektori szünetet tartanak november 18-19. között. Ugyancsak rektori szünetre készülhettek november 2-3. között, ha a Miskolci Egyetemen tanultok.
A Debreceni Egyetem november 2-5. közé időzítette az őszi szünetet, azonban ebben az intézményben nem minden kar tartja meg az egyhetes pihenőt. A Pécsi Egyetemen is ugyanezen a héten lesz majd az őszi szünet. Az egri Eszterházy Károly Egyetemen november 2-5. között pihenhetnek egyet a hallgatók, hogy kitartsanak december 18-ig - ugyanis ez lesz az utolsó tanítási nap a félévben. Ezzel szemben Szegeden most nem pihenhetnek a diákok az őszi félévben - az egyetem tájékoztatójában ugyanis nem szerepel őszi csak tavaszi szünet.
A 2021/2022-es tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
