Ezekben a helyzetekben döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak

Akár idén kezdtétek, akár már egy ideje ismeritek az egyetemet, mutatjuk miért fontos a jó tanulmányi átlag. Két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.

  • Csik Veronika

Átsorolás

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, akkor fontos tudni, ahhoz, hogy megőrizhessétek az állami ösztöndíjas helyeteket, két feltételnek kell megfelelnetek:

  • egyrészt az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek - tehát az első évben legalább 36-ot -,
  • másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot.

Tehát ha nem figyeltek a tanulmányi átlagra (is), akkor könnyen elveszíthetitek az állami ösztöndíjas helyeteket.

Szerencsére ez fordítva is működik, ugyanis minden tanév végén van lehetőségetek arra, hogy leadjátok az átsorolási kérelmet. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjas helyekre a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Bár idén elmaradt az átsorolás, magáról a folyamatról bővebben itt olvashattok.

Ösztöndíjak

Nem csak az átsorolás miatt fontos, hogy minél magasabb legyen a tanulmányi átlagotok, már az első félévben is. Az állami ösztöndíjas hallgatók ugyanis a második félévtől kaphatnak a tanulmányi ösztöndíjakat, havi összegét mindig egy félévre (5 hónapra) határozzák meg, ami nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatív 5 százalékánál (ez jelenleg 6 500 forint, 2020-ra pedig 8 300 forintra emelkedik).

Ha önköltséges képzésen tanultok, ti sem maradtok ösztöndíjak nélkül. Ebben a cikkben olyan pályázatokat gyűjtöttünk össze nektek, amikre fizetős képzésen tanulók is pályázhatnak.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.