Megvan, hogyan fékezné le a Fudan-projektet a ferencvárosi polgármester

Új eszközöket vet be Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Fudan Egyetem budapesti gigacampusának megépítése ellen.

  • Eduline

A Karácsony Gergely főpolgármesterrel és a Fudan-ügyben nyáron tüntetést szervező Jámbor Andrással közös sajtótájékoztatóján Baranyi Krisztina azt mondta, kezdeményezi a kerületnél, hogy a Fudan-campus tervezett helyszínére egy új építési szabályzatot alkossanak, amely csak olyan épületet enged építeni ott, ami az eredeti, a magyar hallgatók lakhatási gondjait enyhítő Diákváros tervben szerepelt.

A hvg.hu azt írta, a polgármester szerint amíg ez az új szabályozás el nem készül, addig változtatási tilalmat kezdeményezek a teljes területre, így „itt semmilyen telekalakítás nem lehet, semmilyen építkezés nem kezdhető el”.

Karácsony Gergely azt mondta, reméli, hogy mihamarabb elkezdhetik az aláírásgyűjtést, és még a jövő tavaszi választás előtt megtarthatják a Fudan-ügyben a népszavazást. A Fudan Egyetem beruházásáról szóló népszavazást hitelesítő határozattal szemben három felülvizsgálati kérelmet adtak be a szeptember 14-i jogorvoslati határidőig: kettőt magánszemélyek, egyet pedig az exjobbikos Volner János pártja, a Volner Párt. Ezekről a Kúria dönt majd.

A Nemzeti Választási Iroda még augusztus végén adott zöld utat Karácsony Gergely budapesti főpolgármester két népszavazási kérdésének, amely közül az egyik a budapesti Fudan-campus építéséről szólt.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.