Megtámadták a Kúrián Karácsony Gergely főpolgármester népszavazási kérdését, amely a Fudan Egyetem budapesti campusáról szól.
A Fudan Egyetem beruházásáról szóló népszavazást hitelesítő határozattal szemben három felülvizsgálati kérelmet adtak be a szeptember 14-i jogorvoslati határidőig: kettőt magánszemélyek, egyet pedig az exjobbikos Volner János pártja, a Volner Párt – tudta meg a hvg.hu a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Választási Iroda augusztus végén adott zöld utat Karácsony Gergely budapesti főpolgármester két népszavazási kérdésének, amely közül az egyik a budapesti Fudan-campus építéséről szólt. Ez azt jelenti, hogy megindulhat az aláírásgyűjtés, de népszavazást végül majd csak azokról rendezhetnek, amelyeknél határidőre összegyűlik 200 ezer támogató aláírás.
A Fudan-referendumot Volner János pártja azzal a hivatkozással támadta, hogy az Alaptörvény-ellenes, mert nem lehet nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást tartani.
A hvg.hu azt írja, hogy a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedésének többéves előkészítő munkája során valóban született egy olyan megállapodás, amely akár nemzetközi szerződésnek is telkinthető, bár ebben a jogászok véleménye megoszlik. A hvg.hu is írt arról a 2018 végi államközi szerződésről, melyet Kínával „a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról” írtak alá, majd ezt törvényben ismerte el a magyar Országgyűlés. Ez a megállapodás azonban még csak elvi, így konkrétumokat – helyszínt, dátumokat, összegeket – nem tartalmazott.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
