Bár még el sem kezdődött a tanév, az első hosszabb pihenő időpontját érdemes már most rögzítenetek a naptárba.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen október 25 és 30 között, hétfőtől szombatig tart majd az őszi szünet, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen szintén ugyanebben az időpontban pihenhetnek egy hetet a hallgatók.
A Pannon Egyetemen október 29 és november 2 között lesz az őszi szünet, míg a Semmelweis Egyetemen a fenti intézményekhez hasonlóan október 25 és 29 közé esik az őszi szünet időpontja, csakúgy, mint a Soproni Egyetemen.
Az Óbudai Egyetemen más forgatókönyvvel készülnek, itt rektori szünetet tartanak november 18-19 között. Ugyancsak rektori szünetre készülhetnek november 2-3 között a Miskolci Egyetem hallgatói.
A Debreceni Egyetem november 2-5 közé időzítette az őszi szünetet, azonban ebben az intézményben nem minden kar tartja meg az egyhetes pihenőt. A Pécsi Egyetemen is ugyanezen a héten lesz majd az őszi szünet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
