Online oktatással és fertőtlenítéssel készülnek azoknak, akik nem tudnak időben beköltözni a szobáikba.
Az ELTE az őszi szemeszterben fizikai jelenléttel tervezi megvalósítani - írta az egyetem az Eduline-nak. "Azoknak viszont, akik a NEK vendégeinek elszállásolása miatt később tudnak beköltözni a kollégiumba - és így előfordulhat, hogy hiányoznak a foglalkozásokról -, online formában biztosítjuk az oktatást. Arról, hogy ez szinkron vagy aszinkron módon zajlik, az adott tárgy oktatója saját hatáskörben hozhat döntést."
Az egyetem hozzátette, garantálják azt is, hogy ezeknek a hallgatóknak nem számít majd igazolatlan hiányzásnak, ha az érintett időszakban nem tudnak személyesen bemenni az órákra.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan tervezik fertőtleníteni az épületet és a szobákat a hallgatók beköltözése előtt. Erre az egyetem csak annyit írt, ahogy korábban is tették, úgy "a kongresszus lezárultával - a kollégisták beköltözése előtt - is elvégezzük az érintett épületek, szobák alapos takarítását és teljes fertőtlenítését." Ebből azonban nem derült ki, milyen konkrét tervvel készülnek a valószínűleg rövid időben megvalósítandó komoly fertőtlenítésekre.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is foglalkozott a kérdéssel, tegnap egyeztetések után azt közölték, a minisztériummal egyeztetve egyetértés volt abban, hogy a kollégiumi férőhelyek elosztását úgy kell megszervezni, hogy mindazoknak, akiknek szükséges (jelenleg benntartózkodók, első évesek, gyakorlati képzés miatt elhelyezés) tudjanak a kollégiumi helyet adni.
Továbbá azon hallgatók esetében, akik szeptember második felében költöznek be, a szeptemberi hónap kollégiumi díja elengedik.
Sőt az online, hibrid oktatás az érintett egyetemeken biztosított lesz, és így nem számít hiányzásnak, ha valaki a helyzet miatt nem tud órára menni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
