Az egyetemi élet nem kíméli a pénztárcát, szerencsére azonban rengeteg ösztöndíj érhető el az intézményekben. A legfontosabbakat gyűjtöttük össze nektek.
Tanulmányi ösztöndíj
Ez az ösztöndíj egy szemeszter időtartamára adható, ahhoz, hogy megkaphassátok, legalább egy félévet teljesítenetek kell. Ez azt jelenti, hogy első alkalommal a második egyetemi félévetekben vagytok jogosultak tanulmányi ösztöndíjra.
És hogy mekkora összeget is kaphattok pontosan? Az a szabály, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva 5%-át. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint.Ne feledjétek, ez a legalacsonyabb összege, de azért jobb jegyekkel ennél jóval több pénzt lehet kapni.
Rendszeres szociális ösztöndíj
Ez a támogatás a szociális helyzetetek alapján illet meg titeket, egy képzési időszakra vehetitek igénybe, összegét pedig havonta folyósítják, mely havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, ami jelenleg 33 320 forint.
A rendszeres szociális ösztöndíjra nektek kell pályáznotok, hasonlóan a kollégiumi felvételihez, itt is pontokat kaptok. Ebbe bele számít, ha valaki fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, esetleg nagycsaládos, családfenntartó vagy árva. A feltételeket minden egyetem pályázati kiírásában részletezi, így érdemes az adott intézménynél érdeklődni.
Alaptámogatás
Az alaptámogatás egy egyszeri juttatás, amit a rászoruló állami ösztöndíjas hallgatók – fogyatékossággal élők, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, árvák és félárvák – pályázhatnak meg az első félévre való beiratkozáskor. Ennek összege alapképzésben és osztatlan képzésben résztvevőknek a hallgatói normatíva 50%-a (azaz 83 ezer forint), mesterképzésben résztvevőknek pedig 75%-a (azaz 124 forint).
Bursa Hungarica
Ez az ösztöndíj a hátrányos helyzetű fiatalok támogatását célozza, és önköltséges hallgatóként is elnyerhetitek. Az ösztöndíj két részből áll össze: az egyiket a hallgató lakhelye szerinti települési vagy megyei önkormányzat, a másik felét pedig az egyetem vagy főiskola biztosítja. A támogatás maximum három évig jár, összege havonta 5-10 ezer forint között mozog. Ennek a helyi önkormányzatnál vagy az egyetemetek honlapján nézhettek utána.
Rendkívüli szociális támogatás
Ezt a támogatást is egyszer igényelhetitek, mégpedig akkor, ha az életetekben váratlan változás, „rendkívüli körülmény” áll fenn. Ebbe a kategóriába tartozik például a gyerekszületés, a haláleset, baleset, vagyoni kár vagy a munkahely elvesztése is. A támogatás lényege, hogy folyamatosan, havonta meghatározott határidőkkel lehet rá pályázni - nem jelent egy pályázat folyamatos havi támogatást és a legtöbb egyetemen nem is igényelhető minden hónapban. Persze a részleteket ezesetben is az egyetemetek oldalán találjátok.
Amennyiben kiemelkedő sporteredménnyel rendelkeztek, esetleg művészeti vagy közösségi tevékenységet folytattok, úgy a legtöbb egyetemen ezért is kaphattok ösztöndíjat. Ezeket egy korábbi cikkünkben szedtük csokorba, ide kattintva olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
