Egyetemista kisokos: mindent, amit az állami félévekről tudnotok kell

Hány félévig tanulhattok ingyenesen, mit kell vállalni cserébe és mi történik, ha elfogynak a félévek? Íme a válaszok.

  • Bezzeg Hanna

Mi is az állami ösztöndíj?

Nevével ellentétben az állami ösztöndíjas hallgatóknak nem jár havonta egy bizonyos összeg, mint a tanulmányi vagy a szociális ösztöndíjak esetében. Az állami ösztöndíj tulajdonképpen annyit tesz, hogy az egyetemi képzés költségeit helyettetek a magyar állam vállalja át. Mindez természetesen feltétlekhez kötött és különböző kötelességeket is von maga után. Az állami ösztöndíjas hallgatói jogviszony a beiratkozáskor jön létre, amikor nyilatkozatban vállaljátok az ösztöndíj feltételeit.

Milyen kötelezettségeket vállaltok állami ösztöndíjas hallgatóként?

Két fontos kötelezettséget mindenképp ismernetek kell: az első, hogy állami ösztöndíjasként az oklevélszerzésetek időtartama nem haladhatja meg a képzési idő másfélszeresét. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a 6 féléves képzésetek elvégzése nem tarthat tovább 9 félévnél.

Az oklevélszerzési kötelezettség mellett a hazai munkavállalási-kötelezettséggel is számolnotok kell. Ez azt jelenti, hogy az okleveletek megszerzésétől számított 20 éven belül kötelesek vagytok a képzésetek időtartamával megegyező ideig Magyarországon munkát vállalni.

Arról, hogy mi történik, ha elmulasztjátok kötelességeitek teljesítését, ebben a cikkben olvashattok.

Hány félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal?

Felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven át tanulhattok állami ösztöndíjas képzésben. Ez a szám csak akkor lehet magasabb (tizennégy félév), ha osztatlan szakon tanultok, és a képzési követelmények szerint ennek a képzési ideje meghaladja a tíz félévet (ilyen például az általános orvosi képzés, amely eleve tizenkét féléves). A félévek száma akkor is változhat, ha fogyatékossággal élő hallgató veszi igénybe azokat, ebben az esetben az egyetem legfeljebb négy félévvel megnövelheti a támogatott félévek számát.

Így működik a számolás

Támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre bejelentkeztetek – ez azt jelenti, hogy ha egy-két félévig szüneteltetitek a tanulmányaitokat, azaz passziváltattok, nem "fogynak" a támogatott féléveitek.

A megkezdett félévet akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha betegség, szülés vagy más, előre nem látható, vagy a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (és a kérelmeteket az egyetem elfogadta).

Hogyan kell számolni, ha párhuzamosan végeztek két szakot?

Ebben az esetben mindkét szak „elfogyasztott” féléveit külön kell számolni, ha dupla képzést végeztek a félévek is duplán fogynak - így két 6-6 féléves szakkal ki is merítitek támogatási időtöket.

Mi a helyzet akkor, ha már van egy diplomátok?

Az, hogy már van felsőfokú végzettségetek, nem zárja ki annak, hogy további államilag támogatott képzéseket végezzetek el. Viszont, értelemszerűen csupán a támogatási idő fennmaradó részének erejéig tudtok továbbra is állami ösztöndíjasan tanulni. Ha a képzés alatt elfogynak állami féléveitek, akkor automatikusan önköltséges formába kerültök át, és ki kell fizetnetek a fennmaradó félévek díjait.

Honnan lehet tudni, hány félévvel rendelkeztek?

A még felhasználható támogatási időről itt, ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosító megadása után tudtok tájékozódni – írja a felvi.hu.

Elfogytak a féléveitek, de még szeretnétek tanulni?

Ebben az esetben van lehetőségetek költségtérítéses szakon tanulni, ahol saját zsebből kell kifizetnetek az adott képzés féléves díjait. Ha azonban továbbra is ingyenes formában tanulnátok, úgy érdemes szétnéznetek a szakképzések kínálatában, melyek közül több ingyenesen is elvégezhető. Illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ingyenes képzései közül is válogathattok, itt ugyanis vannak olyan képzések, amikért bár nem kell fizetnetek, nem is számítanak bele az állami félévekbe.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.