Mikor lesz a beiratkozás és mikor kezdődik a regisztráció az egyetemeken? Itt a lista

Mikor lesz a regisztrációs időszak és mit kell magatokkal vinni a beiratkozásra? Hamarosan itt vannak a ponthatárok és elkezdődik az egyetemi életek nulladik szakasza, az első találkozás a Neptunnal, tantárgyfelvétel és mindenekelőtt a beiratkozás. Megnéztük, az egyetemek mikorra tervezik őket idén.

  • Csik Veronika

Az ELTE-n a regisztrációs időszak 2021. szeptember 5-ig tart, a beiratkozás általában minden karon más időpontban, augusztus második felében van. A BME-n idén augusztus 30. és szeptember 3. között lesz a regisztrációs időszak, ilyenkor már felvehetitek a tárgyaitokat.

A Budapesti Corvinus Egyetemen kéthetes lesz a regisztrációs időszak: 2021. augusztus 30. és szeptember 12. között - ugyanekkor lesz a beiratkozás is, félévregisztrálás és a tantárgyfelvételi időszak is. A Budapesti Gazdasági Egyetemen augusztus 23. és szeptember 5. között lesz a regisztrációs időszak.

A Debreceni Egyetemen augusztus 30 – szeptember 3. között lesz a regisztrációs hét. A Pécsi Tudományegyetemen a bejelentkezési időszak augusztus 27-én reggel kezdődik majd, és egészen szeptember 10-én délután négyig tart majd. Ezen belül a tantárgyfelvétel szeptember 02-án indul. A Szegedi Tudományegyetemen a beiratkozási időszak augusztus 30-án indul és szeptember 4-ig tart majd.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán a beiratkozás és a regisztráció 2021. augusztus 30 és szeptember 3. között lesz, az Egészségügyi Közszolgálati Karon, az Egészségtudományi Karon szintén. A Fogorvostudományi Kar 2021. augusztus 30-án lesz a beiratkozás, ez egy hétfői nap. A Gyógyszerésztudományi Karon augusztus 31-én, a Pető András Karon augusztus 30. és szeptember 3. között.

A Miskolci Egyetemen augusztus 30-án kezdődik és szeptember 3-ig tart a regisztráció, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen augusztus 23. hétfőtől augusztus 31. keddig tart majd a beiratkozás. A győri Széchenyi István Egyetemen augusztus 25-én indul a bejelentkezési időszak, az egri Eszterházy Károly Egyetemen szeptember 7-18. lesz a regisztráció, a Pannon Egyetemen pedig szeptember 6-10.között tudtok majd regisztrálni.

Természetesen az egyetemeken az egyes karok időpontjai eltérhetnek, de minden felvett leendő gólyát értesítenek majd az intézmények – persze a ponthatárok után érdemes lesz nézegetni a leendő egyetemetek honlapján, hiszen a kollégiumi jelentkezést és a gólyatáborok időpontját is közzé fogják tenni. Arról pedig, hogy mikor kezdődik a félév itt írtunk.

Mi kell a beiratkozáshoz - három dolog, amire szükségetek lesz

A beiratkozási szabályok egyetemenként eltérőek így az is különbözhet, hogy egyes intézmények pontosan milyen papírokat, okmányokat várnak tőletek a beiratkozásnál - ezeknek pontosan az egyetemetek honlapján tudjátok megnézni, de mutatjuk, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek biztos, hogy kelleni fognak.

Beiratkozási lap

Ha személyesen mentek a beiratkozásra, akkor mindenképpen kelleni fog a Neptunból kinyomtatható beiratkozási lap (egyes egyetemeken több példányban is). Ezen felül, ha például önköltséges képzésen fogtok tanulni, akkor (ha van) a képzési szerződésre is szükségetek lesz. Valamint a felvételi döntésről szóló határozat sem árt, ha nálatok lesz.

Iratok, amik mindig kellenek

Szükség lesz mindenre, ami általában nálatok is van: személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ-kártya. Ezen kívül a bankszámlaszámotok is kelleni fog - ehhez kapcsolódva pedig nem árt, ha elviszitek a saját névre szóló lakossági folyószámla igazolását is. Vannak egyetemek, ahová külön igazolványképet is kell leadni, ezért jó, ha azt is tartotok magatoknál - de ha mégsem lenne, egy közeli aluljáróban (budapesti előnyben) könnyedén pótolhatjátok, ha tényleg szükség lenne rá.

Bizonyítványok

Érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga, vagy éppen OKJ-s bizonyítvány és akár már meglévő diploma (ha beszámított a felvételi pontszámításnál) - ezekre a dokumentumokra is szükségetek lehet a beiratkozásnál. Így inkább tegyetek el mindent, amivel pontot vagy megszerzett képesítést igazolhattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.