Az ELTE Szociológia Doktori Iskolája is kiáll az LMBTQI közösséghez tartozó hallgatók és kutatások mellett

Továbbra is szívesen látnak minden hallgatót, oktatót és témavezetőt, függetlenül attól, hogy az LMBTQI közösséghez tartozik-e vagy sem - írták.

  • Eduline

Az országgyűlés által kedden elfogadott úgynevezett pedofília ellenes törvény összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a nem önálló megválasztásával vagy meghatározásával, így a törvény megbélyegző, és társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltésre alkalmas – írta közleményében az ELTE Szociológia Doktori Iskolája.

Az állásfoglalás szerint történelmi tapasztalatokból azt is tudni, hogy „a társadalomban felkeltett megbélyegzés, kirekesztés és gyűlölet – különösen, ha ennek eszközévé teszik az iskolarendszert és a médiát is – milyen gyorsan képes a társadalommal foglalkozó tudományokban megjelenni".

Ezért, mint a Magyarországon működő egyik legnagyobb társadalomtudósokat, egyetemi oktatókat és szakértőket képző doktori iskola vezetői, szeretnénk világossá tenni, hogy nálunk ez nem fog megtörténni

- írták, majd azt is hozzátették: "ahogyan eddig is, ezután is szívesen látunk minden hallgatót, oktatót, témavezetőt, függetlenül attól, hogy az LMBTQI közösséghez tartoznak-e és nem alkalmazunk sem preferenciát, sem diszpreferenciát az LMBTQI kutatási témák megválasztásával kapcsolatban".

A közleményt Rudas Tamás, a doktori iskola vezetője, valamint a négy doktori program vezetője, Orosz Éva, Örkény Antal, Csepeli György és Majtényi Balázs írta alá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.