Leendő egyetemistáknak: passziváltathattok-e már az első félévben?

A ponthatárhúzás még egy kicsit odébb van, de már most tudjátok, hogy ha felvesznek titeket az egyetemre, akkor sem szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat szeptemberben? De vajon szüneteltethetitek-e a tanulmányaitokat már az első szemeszterben? Itt a válasz.

  • Tóth Alexandra

Jó, ha már most tudjátok, hogy általában csak az első sikeres félév után lehet először passziváltatni – vagyis, ha szeptemberben kezditek meg a felsőfokú tanulmányaitokat, akkor nem tudtok halasztani már az első félévben. Ugyanakkor egyes intézményekben nincs ilyen megkötés, így már akár szeptembertől is szünetelhetitek a tanulást. Mivel a szabályok felsőoktatási intézményenként eltérhetnek, ezért érdemes utánaolvasnotok az egyetem vagy főiskola szabályzatában, vagy érdeklődnetek az intézménynél.

Kivételes esetekben azonban a legtöbb helyen van lehetőségetek arra, hogy már az első félévben engedélyezzék nektek a halasztást, ezért is érdemes megkeresnetek az adott intézmény tanulmányi- és vizsgaszabályzatát, vagy felkeresni a tanulmányi osztályt, ahol tudnak ebben segíteni.

A második félévtől bárki halaszthat, azzal a megkötéssel, hogy egybefüggően maximum 2 félévet lehet szüneteltetni. Fontos azonban, hogy ilyenkor nem csak órákra nem kell járnotok, de diákigazolványt és ösztöndíjat sem kaptok. A passzív félévek azonban nem befolyásolják az állami félévek számát, és ha önköltségesként tanultok, tandíjat sem kell fizetnetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.