Nincsenek nagy meglepetések a listán: Vidnyánszky Attila is osztályt kap.
Közleményben jelentette be a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új vezetése, hogy felkérte a 2021/22-es tanévben induló osztályok vezetőit.
A színházrendező osztályt Vidnyánszky Attila fogja vezetni, a Jászai Mari- és Kossuth-díjas rendező 2013 óta a Nemzeti Színház igazgatója, a magyar színházi élet egyik legjelentősebb alkotója
– írják, hozzátéve, hogy osztályfőnöki teendőiben Pataki András, Jászai Mari- és Radnóti-díjas rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója segíti majd.
A prózai színész osztály vezetője Szarvas József, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház társulatának tagja lesz. Segítője pedig Rátóti Zoltán, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, korábban a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, jelenleg a Nemzeti Színház színművésze. A közleményből az is kiderül, hogy a prózai színész osztály gyakorlóhelye, mentorintézménye a Nemzeti Színház lesz.
A színész hallgatók oktatásában Sáfár Mónika Jászai Mari-díjas színész is részt vesz majd. A bábszínész osztály vezetője Lénárt András lesz, aki jelenleg is az SZFE óraadó tanára, illetve az osztályban tanítani fog többek között Szász Zsolt és Fabók Mancsi is. A zenés színész osztály osztályfőnöke - a szexbotrány eltussolásával vádolt - Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
