Újabb egyetem a modellváltók listáján? Szigorú ütemtervet követ a minisztérium

Az eddig említett egyetemeken felül a Dunaújvárosi Egyetem átalakítását is tényként kezeli egy minisztériumi prezentáció - írja a hvg.hu.

  • Csik Veronika

A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem mellett a Dunaújvárosi Egyetemet is eléri a fenntartóváltás, méghozzá még 2021 első felében – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium diáiból, amely a hvg.hu birtokába került.

Eszerint a január 18-ai héten már végleges előterjesztés születik az ügyben, majd február 3-án a kormány, 9-én pedig az Országgyűlés elé kerül a fenntartóváltás kérdése.

Az elmúlt másfél hétben a Szegedi, a Debreceni, Pécsi illetve a Semmelweis Egyetem vezetése ismerte el, hogy tárgyalnak a modellváltásról, a kommunikáció alapján ugyanakkor úgy tűnt, ez egy választható lehetőség az intézményeknek. Az ITM korábbi közleménye szerint az "orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá.

Az ITM-es prezentáció után viszont már egészen máshogy néz ki a helyzet - írja az oldal. Az említett dokumentum a pontos menetrenden felül, hosszan ecseteli a magánegyetemmé válás vélt előnyeit és az egyetemi felépítést is, melyben az állami alapítású fenntartó alapítvány és a "piac" is komoly tényező. Ezen felül szó esik az intézmények finanszírozásáról is: miként köt majd szerződéseket az állam a fenntartó alapítvánnyal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.