Az elmúlt évek rangsorait nézve nem meglepő módon idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG 2021-es felsőoktatási rangsorát. Azonban a friss listán komoly helyezést zsebelt be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Újságárusoknál a HVG Diploma 2021 kiadványa.
Azt, hogy kik lesznek a legjobbak a HVG diplomarangsorában egyebek mellett az oktatók tudományos fokozatai, a hallgatók pontátlaga és a nyelvvizsgások aránya határozza meg - írja a hvg360 a friss lista kapcsán.
Az összetett intézményi rangsorokban az élen nincs változás: ismét az ELTE vezeti az egyetemek listáját. Azonban az utóbbi fél évtizedben először nem a Szegedi Tudományegyetem, hanem a Műegyetem áll a második helyen, elsősorban az oktatói rangsorban jelentősen javult helyezésének köszönhetően. Debrecen visszatért a tavalyelőtti harmadik helyre, mind a hallgatói, mind az oktatói rangsorban előbbre lépve.
A két egyházi fenntartású egyetem itt is az első tízben van, amit a Károli az oktatói, a Pázmány a hallgatói listán történt javulásának köszönhet. Kíváncsiak vagytok, ki fértek még be a legjobbak közé? A top 10-es listát a hvg360-on nézhetitek meg.
A HVG Diploma 2021 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.
Mi alapján áll össze a rangsor?
Az összesített és kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot figyelembe vettek az intézmények rangsorolásakor: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
Közeleg a félév vége: ezt kell teljesítenetek, hogy ne bukjátok az ingyenes helyeteket
Lassan itt van a vizsgadömping ideje, amikor ki sem látszottok majd a tanulásból. A zh-k teljesítése mellett van néhány fontos dolog, amire érdemes figyelnetek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
