Bár SZFE diákjai és oktatói újabb és újabb problémákba ütköznek, nem adják fel, ma folytatták az oktatást az egyetemen.
Az új vezetőség körlevélben tájékoztatta a diákokat és az oktatókat arról, hogy hétfőtől felfüggeszti az oktatást az SZFE-n az őszi félévre. Közölték, hogy az épületek februárig zárva lesznek, és a kollégiumokat is bezárják. A diákok azonban úgy döntöttek, folytatják, amit elkezdtek.
Gálosi Dóra, a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) gyártásvezető szakos hallgatója a Magyar Hang megkeresésére elmondta, hétfőn délelőtt elindult az oktatás, megtartják az órákat.
„Mi tanulni szeretnénk, az oktatók pedig tanítani. De továbbra sem tudunk bejutni minden terembe, nincs internethozzáférés sem, de ezenkívül minden úgy zajlik, ahogy eddig is”
– mondta.
Az is nagy próbléma, hogy az egyetemen továbbra sem elérhető a Neptun. A vizsgák, órák és kurzusok meghirdetését és az egyetemi kommunikációt a tervek szerint más platformon oldják majd meg az SZFE-sek, de arról még nem tudni, pontosan hogyan.
Palkovics László nem fogadta el az SZFE meghívását egyeztetésre, viszont a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája igen, szerdán kerül sor a találkozóra. Orbán VIktor ma a Facebookon rendkívüli intézkedéseket jelentett be, e szerint az egyetemek és gimnáziumok is online oktatásra térnek át. Ez a bejelentés valószínűleg nagyban befolyásolja majd, hogy hogyan alakul az SZFE ügy a továbbiakban.
Civilek tüntettek az SZFE szabadságáért
Szombat este a Kossuth téren civilek énekkel és versekkel álltak ki az SZFE hallgatói és oktatói mellett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
