Pár nap és mindenkinek kezdődik az egyetem. Összeszedtünk mindent, amit az állami ösztöndíjas felévekről tudni kell. Hány félévetek van összesen, mit számít bele és hol tudjátok megnézni, mennyivel gazdálkodhattok még.
Arról már írtunk, mire kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjasként tanultok majd szeptembertől, ezt itt olvashatjátok el.
Felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal. Ez a szám fogyatékossággal élő hallgató esetében legfeljebb négy félévvel megnövelhető - erről az adott egyetem dönt. Ezen felül a doktori képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb 8 félévig tanulhatnak ilyen formában, ez pedig nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.
Fontos, hogy egy adott oklevél megszerzéséhez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott szak képzési ideje, tehát 6 féléves alapképzésben 8 féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjasként, a 9. félévtől már kizárólag csak önköltséges formában tanulhattok ugyanazon a képzésen. Illetve az is fontos, hogy ugyanazon a szakon a korábban már felhasznált támogatási idő is beszámít a képzési idő+2 félév számításakor, azaz, ha a például 7 féléves gépészmérnöki alapképzési szakon korábban már felhasználtatok 4 félévet, azt félbehagyjátok, majd újra felvesznek bennetek erre a szakra, úgy legfeljebb már csak 3+2 félévig lehettek állami ösztöndíjasok. Erről a szabályról bővebben itt olvashattok.
Már van egy diplomám, tanulhatok állami ösztöndíjasként?
A rendelkezésre álló támogatási idő igénybevételét azonban nem zárja ki korábbi diploma és szakképzettség, de értelemszerűen csak a támogatási idő fennmaradó részének erejéig lehet további állami ösztöndíjas tanulmányokat folytatni másik szakon. Ha a korábbi diplomátokat állami ösztöndíjasként szereztétek 6 vagy 7 félév alatt, akkor a következő képzésre már csak 5-6 félévetek marad. Ha pedig véglegesen kimerítettétek a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában tanulhattok tovább.
Mi számít bele, és mi nem?
A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni többek között a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a nektek fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (persze csak akkor, ha indoklással ellátott erre vonatkozó kérelmeteket a felsőoktatási intézmény elfogadta); illetve azt a félévet sem kell figyelembe venni, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesítettetek. Ezen felül a Corvinus Ösztöndíjasként szerzett diploma, vagy felhasznált félévek száma nem számít bele a 12-be.
Hol tudom megnézni, hogy hány félévem van még?
Azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, a még felhasználható támogatási idejükről itt tájékozódhatnak a ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosító megadását követően. A támogatási idő számításakor mind a 2012 előtt indult állami támogatott finanszírozási formájú féléveket, mind a magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formájú féléveket figyelembe kell venni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
