Egyetértés van a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) lemondott vezetése és az intézményt fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriuma között abban, hogy az oktatásnak hétfőn el kell indulnia - jelentette ki Vidnyánszky Attila.
Egyetértés van a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) lemondott vezetése és az intézményt fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriuma között abban, hogy az oktatásnak hétfőn el kell indulnia - jelentette ki Vidnyánszky Attila.
Upor László, az egyetem szeptember elsejei hatállyal lemondott rektorhelyettese és Vidnyánszky Attila szerdán folytatott megbeszélést. Korábban az egyetem lemondott vezetői is arról beszéltek: továbbra is azon vannak, hogy az oktatás meginduljon és zavartalan legyen.
Az M5 Híradóban elhangzott, hogy Vidnyánszky Attila a diákokkal is szívesen találkozna, ajtaja nyitva áll előttük.
Azóta közleményt adott ki az SZFE Doktori Tanácsa, szerintük a kuratórium elnökének gondolkodása és beszédmódja a kirekesztő:
„Vidnyánszky Attila, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tulajdonosi jogait gyakorló alapítvány kuratóriumának kinevezett elnöke – a párbeszéd fontosságát ecsetelve – olyan szavakkal illette egyetemünk professzorát, a Doktori Iskola vezetőjét, amelyek a nemzetből és a keresztény kultúrkörből való kitaszítással egyenértékűek” - írják.
Az egyetemmel szolidaritást vállalók közé lépett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége, aki közölte, hogy szolidáris a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel. „SZFE - Veletek vagyunk” - ilyen feliratú molinót tettek ki szerda hajnalban a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának épületére.
A tervek szerint indulhat az őszi félév az Színház- és Filmművészeti Egyetemen
Bár még blokád alatt van a Színház- és Filmművészeti Egyetem épülete, az őszi félév hamarosan elindul. Az egyetemet kérdeztük, mi lesz az órákkal.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
