Mesterképzésre jelentkeztetek? Ilyen szempontok alapján rangsorolnak benneteket

Továbbtanulnátok mesterképzésen? Itt megnézhetitek a pontszámítási szabályokat, illetve azt, hogy milyen szempontok alapján rangsorolnak majd benneteket.

  • Eduline

A mesterképzések jelentkezési határideje ugyanaz volt, mint az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknél. Ugyanakkor rátok egészen más szabályok vonatkoznak a felvételin.

MA- vagy MSc-szakra jelentkezőként maximum 100 pontot gyűjthettek, a minimumponthatár pedig 2020-ban is 50 - tehát, ha ennél kevesebb pontotok van, akkor sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a tanulmányaitokat mesteres hallgatóként.

A mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg - olvasható a felvi.hu-n. Vagyis erről az egyetem vagy főiskola honlapján tudtok pontosabban tájékozódni.

Esélyegyenlőség jogcímen - azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért - mindenképpen jár legalább egy, de legfeljebb tíz többletpont, de a többit az egyetemek, főiskolák határozzák meg. Általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga - amely a legtöbb mesterszaknál kötelező - vagy motivációs beszélgetés eredménye is.

Az is fontos, hogy a felvételitek értékelése független attól, korábban melyik felsőoktatási intézményben szereztétek az okleveleteket.

Felmérést készített a HÖOK - a hallgatók 40%-a elégedett a távoktatással

Az órák 42%-át a járványhelyzetet követően is ki lehetne váltani távoktatással.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.