Egyes egyetemeken gyakorlatilag nem valósult meg a távoktatás, míg máshol teljesen elégedettek a hallgatók. Újabb olvasói levelek közül válogattunk.
„Eleinte örültem a távoktatás hírének, majd gondolkozni kezdtem, hogyan is fogok felkészülni a vizsgákra. Őszintén szólva, úgy érzem lesz mitől félni” – írta egy biomérnök hallgató, akinek van tizenkét tárgya, de véleménye szerint csak kettőből tartanak értékelhető előadást. Ezt azzal is indokolja, hogy nagyon sok oktatója nem tudja használni az E-learning felületeket. Egyes kurzusokhoz a hallgatók hozzáadása is komoly nehézségeket okoz, amiben szintén tőlük kérnek segítséget. „Olyan is előfordult, hogy a gyakorló teszthez 30 másodperces időkorlátot kaptunk, hiába szóltunk a tanárnak, nem reagált a megkereséseinkre” – tette hozzá.
Egy másik egyetem hallgatója arról számolt be, hogy náluk a távoktatás gyakorlatilag nem valósult meg. „Fent van az anyag a Moodle-ben és ennyi. Még közgazdaságtanból sincs óránk, pedig annak a nagyrésze számolásos feladatokból áll. Egyedül matekból van megtartva az óra” – írta.
Az olvasók visszajelzései alapján az is látszik, hogy a távoktatás minősége nagyon egyetemfüggő. Egy budapesti mesterszakos hallgató ugyanis azt írta, náluk egész jól működik az online oktatás. „Van olyan tárgy, amiből az oktató hanganyagot készít, az előadás anyagát pedig feltölti diasorba, és a kettő együtt olyan, mintha órán lennénk” – mesélte. Más órákon a Teams felületet használják, ahol az oktatók megosztják a képernyőjüket és úgy magyarázzák az anyagot, majd hozzáteszi: van olyan tárgyuk is, ahol 3D modellezést tanulnak és az oktató tutorial videókat készített nekik, amik szintén nagyon hasznosak. Már néhány online zh-n is túlvannak és eddig azokkal sem volt problémájuk. „A laborgyakorlatok egyedül a kérdésesek, hogy azok pontosan hogyan is lesznek megoldva” – tette hozzá.
Hogyan érinti a mesterképzésre felvételizőket a rendkívüli helyzet?
Hamarosan kezdődnek a mesterszakokra jelentkezők felvételi vizsgái, így az egyetemistákat is egyre inkább foglalkoztatja a kérdés: mennyiben fogja befolyásolni a járvány a felvételit?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
