Jön a továbbfejlesztett Corvinus-modell? A Semmelweis Egyetem lenne a következő

A négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy milyen lenne a Corvinushoz hasonló átalakítás - mondta el Palkovics László egy interjúban.

  • Eduline

Palkovics László innovációs miniszter a Népszavának adott interjújában beszélt arról, hogy a négy orvosi egyetem közül a Semmelweis Egyetem lenne a következő, ahol megnézik azt, hogy mit is jelentene a Corvinus-modellhez hasonló működési mód. Az oktatás mellett a betegellátást is ebbe a struktúrába kell majd beilleszteni - tette hozzá.

A Corvinus Egyetem tavaly nyáron került alapítványi fenntartásba, azóta az állam helyett az erre a célra létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány az intézmény fenntartója, amihez az alapító vagyont a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje adta.

A Semmelweis Egyetem átalakításával kapcsolatban a miniszter most azt is elmondta, hogy egy teljesítményalapú finanszírozási rendszeren gondolkoznak,  ami úgy nézne ki, hogy az állam megállapodik az egyetemekkel a finanszírozási feltételekben, mondjuk ötévente értékelik az elvégzett oktatási teljesítményüket különböző minőségi mutatókkal.

Az innovációs és technológiai miniszter hozzátette: " ebben a modellben az államilag finanszírozott hallgatók képzésének költségeit fizeti meg az állam az egyetemnek. Ezzel nem lesz kevesebb az ingyen hely, csak más csatornán kerül a hallgató képzési díja az intézményhez."

Megváltoztak a szabályok: mennyi ideig tanulhattok ingyen a Corvinuson?

A 2020-as felvételin a Budapesti Corvinus Egyetemen az állami ösztöndíjas finanszírozási forma helyett már a Corvinus Ösztöndíjprogramra lehet jelentkezni. Hány félévig tanulhattok tandíjmentesen egy adott képzésen, és fogynak-e vele az állami féléveitek? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.