2019-ben is összeállította Európa legjobb üzleti iskoláit tartalmazó rangsorát a Financial Times. Egy magyar intézmény került a toplistára.
A Financial Times rangsorkészítői Európa több száz üzleti iskolája közül választották ki a kilencvenöt legjobbat. A Budapesti Corvinus Egyetem nem először szerepel a listán, 2017-ben 76., tavaly a 82. idén ismét pedig 86. helyre sorolták a Budapesti Corvinus Egyetemet.
A rangsorra a szomszédos országokból egyébként összesen három egyetem került fel: a legjobb eredményt az ausztriai WU, vagyis a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem érte el, a 41. helyre sorolták, a második a Prágai Közgazdasági Egyetem érte el az 55. hellyel, míg Szlovénia legnagyobb felsőoktatási intézményének, a ljubljanai egyetemnek a gazdasági kara a 89. helyen végzett.
Ahogy a héten már írtunk róla, a Financial Times nem csak az Európai, hanem a világ legjobb gazdasági intézményeit is rangsorolta. Ezt a listát a HEC Paris végzett, a 2018-as eredményéhez képest ötöt javítva.
Nem meglepő módon az európai lista élén is a franca intézmény áll. Az évek ót vezetó London Business School a második helyre esett vissza. Dobogós helyet az olasz Bocconi Egyetem, a svájci University of St Gallen és francia-szingapúri Insead.
A legjobb üzleti iskolák közül a legtöbb francia és brit, de Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Portugáliából és Spanyolországból is kerültek egyetemek a legjobbak közé.
Ezek a világ legjobb üzleti iskolái: itt a friss rangsor
A Financial Times idén is rangsorolta a legjobb üzleti képzést (MBA) nyújtó egyetemeket. Itt vannak a legjobbak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
