Újabb nemzetközi rangsor: egy magyar egyetem került a legjobbak közé

2019-ben is összeállította Európa legjobb üzleti iskoláit tartalmazó rangsorát a Financial Times. Egy magyar intézmény került a toplistára.

  • Eduline

A Financial Times rangsorkészítői Európa több száz üzleti iskolája közül választották ki a kilencvenöt legjobbat. A Budapesti Corvinus Egyetem nem először szerepel a listán, 2017-ben 76., tavaly a 82. idén ismét pedig 86. helyre sorolták a Budapesti Corvinus Egyetemet.

A rangsorra a szomszédos országokból egyébként összesen három egyetem került fel: a legjobb eredményt az ausztriai WU, vagyis a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem érte el, a 41. helyre sorolták, a második a Prágai Közgazdasági Egyetem érte el az 55. hellyel, míg Szlovénia legnagyobb felsőoktatási intézményének, a ljubljanai egyetemnek a gazdasági kara a 89. helyen végzett.

Ahogy a héten már írtunk róla, a Financial Times nem csak az Európai, hanem a világ legjobb gazdasági intézményeit is rangsorolta. Ezt a listát a HEC Paris végzett, a 2018-as eredményéhez képest ötöt javítva.

Nem meglepő módon az európai lista élén is a franca intézmény áll. Az évek ót vezetó London Business School a második helyre esett vissza. Dobogós helyet az olasz Bocconi Egyetem, a svájci University of St Gallen és francia-szingapúri Insead.

A legjobb üzleti iskolák közül a legtöbb francia és brit, de Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Portugáliából és Spanyolországból is kerültek egyetemek a legjobbak közé.

Ezek a világ legjobb üzleti iskolái: itt a friss rangsor

A Financial Times idén is rangsorolta a legjobb üzleti képzést (MBA) nyújtó egyetemeket. Itt vannak a legjobbak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.