2019-ben is összeállította Európa legjobb üzleti iskoláit tartalmazó rangsorát a Financial Times. Egy magyar intézmény került a toplistára.
A Financial Times rangsorkészítői Európa több száz üzleti iskolája közül választották ki a kilencvenöt legjobbat. A Budapesti Corvinus Egyetem nem először szerepel a listán, 2017-ben 76., tavaly a 82. idén ismét pedig 86. helyre sorolták a Budapesti Corvinus Egyetemet.
A rangsorra a szomszédos országokból egyébként összesen három egyetem került fel: a legjobb eredményt az ausztriai WU, vagyis a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem érte el, a 41. helyre sorolták, a második a Prágai Közgazdasági Egyetem érte el az 55. hellyel, míg Szlovénia legnagyobb felsőoktatási intézményének, a ljubljanai egyetemnek a gazdasági kara a 89. helyen végzett.
Ahogy a héten már írtunk róla, a Financial Times nem csak az Európai, hanem a világ legjobb gazdasági intézményeit is rangsorolta. Ezt a listát a HEC Paris végzett, a 2018-as eredményéhez képest ötöt javítva.
Nem meglepő módon az európai lista élén is a franca intézmény áll. Az évek ót vezetó London Business School a második helyre esett vissza. Dobogós helyet az olasz Bocconi Egyetem, a svájci University of St Gallen és francia-szingapúri Insead.
A legjobb üzleti iskolák közül a legtöbb francia és brit, de Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Portugáliából és Spanyolországból is kerültek egyetemek a legjobbak közé.
Ezek a világ legjobb üzleti iskolái: itt a friss rangsor
A Financial Times idén is rangsorolta a legjobb üzleti képzést (MBA) nyújtó egyetemeket. Itt vannak a legjobbak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
