2019-ben is összeállította Európa legjobb üzleti iskoláit tartalmazó rangsorát a Financial Times. Egy magyar intézmény került a toplistára.
A Financial Times rangsorkészítői Európa több száz üzleti iskolája közül választották ki a kilencvenöt legjobbat. A Budapesti Corvinus Egyetem nem először szerepel a listán, 2017-ben 76., tavaly a 82. idén ismét pedig 86. helyre sorolták a Budapesti Corvinus Egyetemet.
A rangsorra a szomszédos országokból egyébként összesen három egyetem került fel: a legjobb eredményt az ausztriai WU, vagyis a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem érte el, a 41. helyre sorolták, a második a Prágai Közgazdasági Egyetem érte el az 55. hellyel, míg Szlovénia legnagyobb felsőoktatási intézményének, a ljubljanai egyetemnek a gazdasági kara a 89. helyen végzett.
Ahogy a héten már írtunk róla, a Financial Times nem csak az Európai, hanem a világ legjobb gazdasági intézményeit is rangsorolta. Ezt a listát a HEC Paris végzett, a 2018-as eredményéhez képest ötöt javítva.
Nem meglepő módon az európai lista élén is a franca intézmény áll. Az évek ót vezetó London Business School a második helyre esett vissza. Dobogós helyet az olasz Bocconi Egyetem, a svájci University of St Gallen és francia-szingapúri Insead.
A legjobb üzleti iskolák közül a legtöbb francia és brit, de Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Portugáliából és Spanyolországból is kerültek egyetemek a legjobbak közé.
Ezek a világ legjobb üzleti iskolái: itt a friss rangsor
A Financial Times idén is rangsorolta a legjobb üzleti képzést (MBA) nyújtó egyetemeket. Itt vannak a legjobbak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
